Gašpar: a migránsok többsége nem akar menedékjogot kérni Szlovákiában

„Nagyon kevés kérvényező van, mivel a menekültügyi politikánk eléggé szigorú. Csak néhány tucat személy érdeklődik az iránt, hogy Szlovákiában maradhasson” – állapította meg Tibor Gašpar. 

Ha a külföldi állampolgárok Szlovákiában kérnek menedéket, és kérvényüket elutasítják, adott időn belül el kell hagyniuk az ország területét. Ha a migránsok nem kérnek menedékjogot Szlovákiában, a visszafogadási megállapodás értelmében visszaküldik őket abba az országba, ahonnan jöttek. Tipikus esete ennek, hogy Ukrajnából többen Szlovákiába szeretnének jönni. „A határon fogják el őket, és néhány órán belül átadják őket az ukrán hatóságoknak” – magyarázta a rendőrfőkapitány.

A rendőrségi eljárást a külföldiek őrizetbe vétele során befolyásolja, hogy van-e útlevelük vagy nincs. Az illegális migránsokat a szlovák-ukrán határon igyekeznek őrizetbe venni, ahol a menekültek megpróbálnak átjutni a zöld határon, illetve hamis útlevéllel a határátkelőhelyeken próbálnak átjutni a másik országba. 

Ha a menekülteket a rendőrség Szlovákián belül igazoltatja, elsődlegesen személyazonosságukat vizsgálja, és azt, van-e engedélyük a szlovákiai tartózkodáshoz. Ha van útlevelük, a rendőrség megvizsgálja, valódi-e az úti okmány. „Ha nincs okmányuk, többféle módszert alkalmazunk, amelyek segítségével igyekszünk kideríteni az adott személy személyazonosságát, miközben természetesen felszólítjuk őt, hogy segítsen, működjön közre, adjon információt személyazonosságával kapcsolatban. Ezeket az információkat megvizsgáljuk” – magyarázta. 

Az őrizetbe vett személyek azonosításának sikere nagyban függ attól, hogy az érintettek mennyire működnek együtt a rendőrséggel. A személyazonosság kiderítéséhez a hatóságok a hazai információs rendszereket is felhasználják, valamint az Európai Unió EURODAC elnevezésű ujjlenyomat-nyilvántartását is. „Ha a menekülttől ujjlenyomatot veszünk, 24 órán belül választ kaphatunk, megtalálhatók-e a rendszerben az adott ujjlenyomatok, illetve milyen személyazonosságot rejtenek” – pontosította a rendőrfőkapitány.

A menekültek kilétét az ország a nagykövetség segítségével is próbálják kideríteni, esetleg közvetlenül abban az országban, amelyet a migránsok származási helyükként feltüntetnek. „Ez néhány hónapig is eltarthat” – tette hozzá Gašpar.

Ha a migráns Szlovákiában kér menedékjogot, menekülttáborba kerül. „Az ilyen jellegű intézményt nem védi kerítés. Abból indulunk ki, hogy az adott intézményben önként akar lenni, és Szlovákia területén akar maradni“ – mondta. A menekültügyi eljárás során a menekülttábor és a menekültügyi hivatal munkatársai mindent megpróbálnak kideríteni az adott személyről a származási helyén, ami szükséges a menedékjogi kérelem elbírálásához.

Ha a menekültek nem akarnak Szlovákiában maradni, leggyakrabban a medvei és a szécsi táborokba kerülnek. „Ott várják a döntést, hogy a vonatkozó egyezmény értelmében visszatoloncolják-e őket abba az országba, ahonnan jöttek, vagy visszaküldik-e őket a saját országukba, vagy egy harmadik országba, amely hajlandó befogadni a menekülteket“ – zárta le a témát a rendőrfőkapitány.