Fico: más kormány már bevándorlók tízezreit hozta volna Szlovákiába

„Szlovákiában azért nincsenek migránsok, mert nem engedtük, hogy legyenek, számos megelőző intézkedést hoztunk. Az illegális bevándorlók nagyon pontos tájékoztatást kaptak arról, hogy ha Szlovákiát használnák arra, hogy eljussanak Németországba, azonnal letartóztatnák és kiutasítanák őket“ – fogalmazott a kormányfő. Mint mondta, a kabinet figyelmeztetése a párizsi és németországi események során beigazolódott, az ellenőrizetlen és szervezetlen migrációs hullám egyértelműen összefügg az ottani terrortámadásokkal és a szexuális erőszakkal. „Éppen ezért visszautasítom az állításokat, miszerint Szlovákiának nem áll jogában beszélni ezekről a dolgokról, hisz megakadályoztuk, hogy az ország bevándorlási útvonallá váljon“ – hangsúlyozta Fico.

A Most-Híd elnöke, Bugár Béla szerint a kormányfő hozzáállása nem megfelelő. „Igaz, hogy az illegális bevándorlás gondot jelent, de elsősorban Európára, nem pedig Szlovákiára nézve. Szlovákiában itt és most nem beszélhetünk migrációról, ugyanis itt nincsenek bevándorlók, s nem is akarnak idejönni“ – hangsúlyozta Bugár rámutatva, hogy a bevándorlási csúcs idején negyedévente csupán 15 bevándorló folyamodott menedékjogért. „Õk jobban félnek Szlovákiától, mint Szlovákia tőlük“ – szögezte le a Most-Híd elnöke hangsúlyozva, hogy véleménye szerint Szlovákia józan fővel most akár javaslatokat is tehet a kérdéssel kapcsolatosan.

Bugár szerint az ország nincs olyan helyzetben, hogy a kormány a „zárt muszlim közösségek” kifejezést használja.  „Ha az ilyen vallási közösségről vagy csoportokról beszélünk, az létrehozza a kollektív bűnösség képzetét, s ez rendkívül veszélyes. Beszédeink alkalmával ezt használni sem volna szabad“ – vélekedik a Most-Híd elnöke. „S hogy a kormányelnök úr mégis miért alkalmazza? Azt mondják, Szlovákiát kívánja megvédeni, ám én úgy gondolom, Szlovákiát jól megvédik a törvényeink“ – tette hozzá.

Fico szerint ha Szlovákia élén ma más kormány állna, több tízezer, főként muszlim bevándorlót engednének az országba. „Ha ezt bármelyik kormány megtenné, a párizsihoz hasonló gettók alakulnának ki, melyeket képtelenek lennénk felügyelni, ugyanis a társadalomba való természetes úton történő integrálásuk lehetetlen. Miért baj az, ha nyíltan beszélünk? Lassan már igazat sem merünk szólni“ – fogalmazott a kormányfő.

A beszélgetés másik témája, a Szlovák Tanári Kezdeményezés által meghirdetett sztrájkkészültség kapcsán a miniszterelnök kijelentette, hogy a pedagógusbérekről tisztességes társadalmi vita keretében kellene dönteni. „Annak a híve vagyok, hogy a tanítók fizetéséről tisztességes társadalmi vita keretében szülessen döntés. Végül is már háromszor emeltük a pedagógusbéreket, legutóbb 2015 végén, négy százalékkal a közigazgatás valamennyi alkalmazottjának. Mindez kemény tárgyalások eredményeként született meg, majd megállapodást kötöttünk. Megállapíthatjuk, hogy a 2012-2016-os években megvalósult emelés összességében 22 százalék. 2012-16 között egyetlen hivatalnok, a közigazgatás egyetlen alkalmazottja sem kapott ilyen mértékű fizetésemelést“ – mondta Fico.

A tanítók sztrájkkészültségét a kormányfő politikai akciónak tartja. „Éppen ezért most, ebben a pillanatban le kell szögeznünk, hogy ha valaki néhány héttel a választások előtt lázít, ugyanakkor nyilvánvaló kapcsolatban áll Matoviè és Lipšic urak politikai pártjával, akkor világos, hogy mivel más lehetőségük nincs, hogy a kormányt támadják, tehát felhasználják a tanítókat vagy az egészségügyi nővérek mögé bújnak“ – jelentette ki.

Bugár Béla szerint a tanítóknak a teljes politikai garnitúrától legalább ígéretet kellene kapniuk arra nézve, mi az a minimum, amit a választási után az oktatásügy terén tenni kívánnak. „Néhány módosítást már most meg lehetne lépni, csak az a gond, hogy már beindult a választási küzdelem“ – állapította meg a Most-Híd elnöke.

A Szlovák Tanári Kezdeményezés (ISU) január 11-én sztrájkkészültséget hirdetett, január 25-től pedig éles sztrájkot helyezett kilátásba. Döntését a tanítók, a szakszervezet és a szakmai szervezetek által az oktatásügy megfelelő finanszírozására irányuló követelések hosszú ideje tartó elutasításával indokolta. Az elégedetlen tanítók azt várják, hogy a parlament és a kormány még a jelenlegi választási időszakban, legkésőbb január 25-ig konkrét törvényes intézkedéseket foganatosítson, ellenkező esetben a nevezett napon meghatározatlan időre éles sztrájkba lépnek.

frissítve 17:15