Fico ellenzi a népszavazásokat az EU-ban

A Reuters brit hírügynökség emlékeztet: tavaly júniusban Nagy-Britanniában népszavazás döntött arról, hogy az ország kilépjen az EU-ból, decemberben pedig Olaszországban is népszavazás utasította el az alkotmány reformjának tervét. Mindezen túl Franciaországban, Hollandiában, Olaszországban és más tagállamokban bevándorlást ellenző pártok népszavazást követelnek arról, hogy az Európai Unió tagja maradjon-e hazájuk, vagy arról, hogy kilépjenek-e az euroövezetből.

„Arra kérem az EU vezetőit, hogy hagyjanak fel a brit és olasz népszavazásokhoz hasonló kalandorsággal (...) a belügyeket illetően” - mondta hétfői sajtótájékoztatón Robert Fico.

„Nagy-Britannia nem tagja az eurozónának, Olaszország viszont igen, és nagy hatása van a bankszektorra, az euróra. Mit teszünk, ha (...) Olaszország lakossága népszavazáson úgy dönt, nem akarja tovább az eurót?” - vetette fel a miniszterelnök.

A Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt (¼SNS) aláírásgyűjtésbe kezdett egy petíciójához, amely népszavazásra szólít fel annak eldöntéséről, hogy Szlovákia tagja maradjon-e az EU-nak és a NATO-nak. A Reuters megjegyzi, hogy a kezdeményezés nagy valószínűséggel nem lesz sikeres. 350 ezer aláírónak kellene támogatnia, és még ha összejön is ennyi aláírás, a szavazásra jogosultak legalább 50 százalékának kellene részt vennie a referendumon ahhoz, hogy az érvényes lehessen.

2003-ban Szlovákia lakosságának 52 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amely arról volt hivatott dönteni, hogy az ország csatlakozzon-e az EU-hoz. A szavazók több mint 90 százaléka igennel voksolt.

Uniós elnökség – Több mint 14 millió eurót sikerült megtakarítani

Robert Fico hétfői sajtótájékoztatóján értékelte Szlovákia soros uniós elnökségét. A kormányfő kijelentette, ma már teljes komolysággal elmondható, hogy az elnökség valóban sikeres volt.

„Minden dimenzióban sikeres volt, s ezt nem csak mi igazoljuk kijelentéseinkkel, hanem az Európai Unió (EU) valamennyi legmagasabb szintű képviselője, valamint az uniós tagországok is, és ami fontos, pozitív visszhangok voltak mediális téren is. Sőt, a szlovák ellenzék is megállapította, hogy ez egy standard elnökség volt, amit úgy értelmezünk, hogy ha az ellenzék ilyet mond a kormány javára, az csillagos egyest jelent” – értékelt a szlovák kormányfő, aki egyúttal Miroslav Lajèák külügyminiszternek és Ivan Korèoknak, a szlovák elnökség lebonyolításával megbízott kormánybiztosnak is köszönetet mondott.

Fico az uniós elnökséggel kapcsolatos legjelentősebb eredménynek az ún. pozsonyi folyamat elindítását tartja. „Azt gondolom, hogy a pozsonyi folyamat mint olyan már bekerült az európai politika jelenkori történetébe, mivel azt az EU önreflexiós folyamata kezdetét jelenti, amelyre sort kellett keríteni a brit választók EU elhagyására vonatkozó döntése után” – fejtette ki.

A miniszterelnök másik jelentős pillanatként a migráció tekintetében történt előrelépést jelölte meg, amelyet illetően a hatékony szolidaritás tervezetét értékelte. „Ha ezt a tervezetet nem dolgoztuk ki, akkor az EU-nak nem lesz hatékony eszköze 2017-ben a menekültválsággal kapcsolatos problémák orvoslásához” – hangsúlyozta, miközben arra is felhívta a figyelmet, hogy az ideiglenes jellegű kötelező kvóták ideje 2017-ben lejár.

Fico ugyancsak kiemelte, hogy milyen gyorsan sikerült jóváhagyni a 2017-es költségvetést, továbbá az éghajlati változásokról szóló párizsi megállapodással kapcsolatos konszenzus elérését, valamint nagyra értékelte az európai határ- és parti őrség létesítését, Parti és Határ Menti Õrség létét, illetve a szabadkereskedelemi megállapodást Kanadával.

„Rendkívül pozitív hírnek tartom, hogy a szlovák elnökséggel kapcsolatban tervezett 70 millió eurós költségvetést nem merítettük ki, ellenkezőleg: több mint 14 millió eurót sikerült megtakarítani” – közölte Fico.

Miroslav Lajèák külügyminiszter elmondta: az elmúlt év második felében, vagyis a soros szlovák uniós elnökség idején Pozsonyban 20 miniszteri szintű, valamint 180-nál is több szakértői szintű rendezvény zajlott, illetve 6 parlamenti szintű rendezvény is volt. „Ezenkívül Brüsszelben 53 miniszteri tanácsülésre került sor, amelyeket a mi minisztereink vezettek, továbbá a diplomatáink vezetésével több mint 1200 munkacsoport is ülésezett. Az elnökséggel kapcsolatos rendezvényeken Pozsonyban közel 26.000 ember vett részt, ebből 833-an miniszteri vagy magasabb szintű rendezvényen, 1521 külföldi újságíró részvételével. Az uniós intézményekből 60-szor látogattak el hozzánk” – összegezte Lajèák.

A külügyminiszter hozzátette: a világ hozzávetőleg 30 országában közel 350 bemutatkozó jellegű projektet valósítottak meg, azok közül 250 kulturális rendezvény volt. Ezenkívül több mint 200 szlovákiai rendezvény külföldön is megszerezte a szlovák elnökség védnökségét.

Ivan Korèok államtitkár, a szlovák elnökség lebonyolításával megbízott kormánybiztos 10 pontban összegezte a konkrét eredményeket. Mint kifejtette, Szlovákia egyebeken kívül azt is elérte, hogy a következő év júliusától a mobiltelefonos kommunikáció terén megszüntetik a roamingdíjakat, továbbá megállapodás született a 2017-es költségvetést illetően, amely keretében Szlovákia a 2017-es évre vonatkozólag további 500 millió eurós támogatást harcolt ki a gazdák és a tejfeldolgozók számára.

Szlovákia 2016. július 1. és december 31. között látta el az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét. A soros elnökséget január elsején Málta vette át, amely majd ez év júniusának végéig látja el ezt a feladatot.