Fico: az elnökségen túl Szlovákia a szétbomlás jegyeivel is szembesül

Robert Fico miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy a Szlovák Köztársaság részese lehet egy a világban példa nélküli integrációs projektnek, tekintve, hogy szerinte sehol a világon soha egyetlen integrációs projekt sem sikerült jobban. Elmondása szerint Szlovákia az Európai Unió (EU) jóvoltából ma gazdasági és geopolitikai értelemben véve is erősebb.

„Az EU az emberekért van, s az emberekért kell tovább építeni” – mondta Fico. Úgy véli, oda kell figyelnie a kritikus hangokra, rugalmasabbnak, figyelmesebbnek kell lenni. A kormányfő szerint olyan szakaszba érkeztünk, amikor túl kell lépnünk a migráció, a terrorizmus s a gazdasági nehézségek okozta félelmeinken, ugyanakkor a politikai vezetők politikai kudarcoktól való félelmével is meg kell birkóznunk.

Megismételte, hogy a félelem a legrosszabb tanácsadó, ami a szélsőséges nacionalista csoportosulások jelenlegi erőnyerésében is megfigyelhető. Elismerte, hogy az EU nem tökéletes, ám szerinte nincs alternatívája. Véleménye szerint új beruházási impulzusokra és bizalomra van szükség. Közlése szerint Szlovákia a pénzügyi eszközök lehető leghatékonyabb kiaknázására, illetve a gazdasági, a valuta- és bankunió mihamarabbi beteljesítésére kíván összpontosítani.

Véleménye szerint az európai válsághelyzet nem oldható meg koordinálatlan nemzeti lépésekkel, a probléma összeurópai fellépést igényel. Szerinte a kölcsönös állásponthoz például az új globális kül- és biztonságpolitikai stratégia biztosíthatná be. A szlovák soros elnökség mindenekelőtt hosszú távú, a külső uniós határok és Schengen védelmét, valamint a migráció kiváltó okainak felszámolását szem előtt tartó célokra kíván összpontosítani.

Üdvözölte s egyben köszönetet mondott érte, hogy elfogadásra került és széles körű támogatásban részesült a 27 uniós tagország pozsonyi informális csúcstalálkozójának ötlete, amelyre majd szeptember 16-án kerül sor Pozsonyban. Az eddigi megbeszélésekből szerinte kitűnik, hogy a pozsonyi csúcshoz reményeket fűznek. Meglátása szerint fontos, hogy nagyon óvatosan álljanak hozzá az intézményrendszeri és szerződéseket érintő módosításokhoz.

„Európa cementje a történelme. Az határozza meg egyazon családhoz való tartozásunk és az európai identitás érzését. Éppen ez az érzés volt Szlovákia sokéves csatlakozási szándékainak motorja” – mondta Robert Fico. A miniszterelnök figyelmeztetett, hogy nem élhetünk csak a múltban, mert nem csupán mi, hanem a körülöttünk lévő világ is változik. Ezért Európának is haladnia kell a korral. Felhívta a figyelmet az egységes digitális piacra, amely szerinte nem csupán lehetőségeket, hanem kockázatokat is rejt.

Fico megerősítette, hogy Szlovákia elnöksége során a pozitívumokra, az egymást összekovácsoló témakörökre kíván koncentrálni, megjegyezve, hogy az elnökség programjának szívében az Európai Unió polgára áll majd.

Richard Sulík, az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnöke értékelte, hogy Robert Fico kormánya elutasítja a kötelező jellegű menekültelosztási kvótákat, ám bántja, hogy ez a pont nem került be Pozsony prioritásai közé. Sulík azt is üdvözölte, hogy Szlovákia az Európai Unió haladéktalan reflexióját követeli. Szerinte éppen ez az, amire az EU-nak szüksége van. 

„Juncker úr mint az Európai Bizottság (EB) elnöke elviselhetetlen” –állapította meg. Úgy véli, ha az EU-t meg kell reformálni, akkor az csak nehezen hajtható végre egy olyan személlyel, aki 20 éve részese az európai politikai színtérnek. Bízik benne, hogy éppen a szlovák uniós elnökség mond majd ki olyan népszerűtlen igazságokat is, mint például az, hogy az egyre karcsúbb EU koncepciója működésképtelen. 

Vladimír Maòka, az Irány Szociáldemokrácia (Smer-SD) képviselője szerint a bizonytalanság fenntartása Nagy-Britanniának és Európának is árt. Mint rámutatott, a brit kollégáknak azt mondták, hogy minél hamarabbi állásfoglalásra van szükségük, ugyanakkor azt is értik, hogy még szükségük van egy kis időre. 

Frans Timmermans, az EB első alelnöke megjegyezte, hogy egy olyan válás előtt állunk, amellyel meg kell birkóznunk, ám véleménye szerint Szlovákia jól felkészült. „A szlovák kormány prioritásai a Juncker által felvetettek prioritásait is tükrözik” – mondta.  A közelmúltban elhunyt Nobel- békedíjas Elie Wiesel szavait idézve megjegyezte, hogy a szerelem ellentétje nem a gyűlölet, hanem a közömbösség. Úgy véli, az európaiaknak újra tudatosítaniuk kellene az európai projekttörténelmi jelentőségét. 

  Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke egyetértett Andrej Kiska szlovák államfővel abban, hogy az elkövetkező időszakban Szlovákiának ki kell hangsúlyoznia Európa sikereit, ám elutasította, hogy a legutóbbi választások előtti kampány során eluralkodott volna a populizmus.„Félelmet keltő hangon beszélni elhibázott hangnem” – figyelmeztetett. Pártja üdvözölte a szlovák elnökség programját. 

Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő a vita során felszólalásában úgy vélekedett, hogy az utóbbi évben kialakult migrációs válság közepette, valamint a britek unióból való kiválásáról szóló népszavazás nyomán Kelet-Közép-Európa, illetve a szlovák uniós elnökség jelentősége felértékelődik. "Európa ugyanis csak a térség országainak együttműködésével képes sikeres választ adni az egész kontinens politikai, gazdasági és szociális stabilitását veszélyeztető súlyos kihívásokra" - fogalmazott.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a felszólalásában sürgette a szlovák elnökséget, hogy erősítse meg a nemzeti roma stratégiák európai keretrendszere végrehajtását, biztosítsa a nemzeti stratégiák civil és szakmai ellenőrzését és a roma közösségek bevonását az uniós programokba.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője hozzászólásában úgy vélekedett: "sokáig mi vártuk nyugatról a szabadságot. Most a nyugat-európaiak többsége fordul reménnyel a visegrádi országok felé azt várva, hogy megállítjuk a torz értékrendű és hazug vezetőik által rájuk kényszerített tömeges migrációt".

Az Európai Parlamentben (EP) elhangzott vélemények többsége azt tükrözte, hogy erősen szorítanak Szlovákiának az elkövetkező hat hónapban, de olyan témák is hangsúlyt kaptak, mint a brexit, a migrációs válság vagy az EU jövőbeli irányvonala.

Fico: Szlovákia és Magyarország kapcsolata sosem volt ennyire jó, mint most

Szlovákia és Magyarország kapcsolata a történelem során sosem volt ennyire jó, mint most - jelentette ki szerdán Robert Fico miniszterelnök Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésének szünetében, a múlt héten kezdődött szlovák uniós elnökség prioritásairól tartott vitát követő sajtótájékoztatóján.

Kijelentette: nem zárható ki, hogy a visegrádi négyek között is szóba kerül a magyarországi kvótareferendum kérdése. Minden államnak lehetősége és joga van népszavazást tartani az uniót érintő, legkülönbözőbb kérdésekben - tette hozzá.

Robert Fico ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az uniós tagságról szóló újabb népszavazások kiírására lehet számítani a tagországokban, ha az unió nem talál megnyugtató válaszokat az Európát érő kihívásokra az elkövetkezendő hónapokban.

Elmondta, hogy a szeptember 16-án esedékes uniós csúcson az Európai Unió "állapotfelmérését" szeretné elvégezni, különös tekintettel az unió nyitottságát nélkülöző kommunikációjára, amely véleménye szerint "súlyos hiba" - fogalmazott a miniszterelnök.

Az uniós csúcs másik fontos témájaként említette az uniót érintő biztonsági kockázatok megtárgyalását. Kijelentette: meglehetősen nagy a terrorizmustól való félelem a tagországok polgárainak körében, s erre ugyancsak megnyugtató válaszokat kell adni és hatékony intézkedéseket kell hozni a súlyos bizalomvesztés elkerülése érdekében.

Fico hangsúlyozta, hogy a szlovák uniós elnökség ideje alatt konkrét válaszokat kíván találni az EU-t érintő aktuális politikai és társadalmi kérdésekre is. "Nem elég, ha csak annyit mondunk a nyilvánosságnak, hogy növekedést szeretnénk" - fogalmazott.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette, ha a menekültek tagországok közötti, kötelező kvóták szerinti elosztásának mechanizmusa nem működik, akkor önkéntes alapon kell megszervezni ezt az elosztást.

Az uniós tagságot elutasító brit népszavazással kapcsolatban úgy vélekedett, nem helyes az uniós szerződések felülvizsgálata és azok módosítása. Az uniónak most leginkább a Lisszaboni szerződésben rejlő lehetőségeket kellene kihasználnia - mondta a parlamenti elnök.