Fico: az elnök durván támadt az Alkotmánybíróságra
Robert Fico rámutatott, hogy az államfő kedden durván támadta az Alkotmánybíróságot. „Meg kellene fontolnia a szavait, hisz ez a legfelsőbb alkotmányos szerv. Senki nem áll fölötte, még az elnök sem” – hangoztatta a miniszterelnök.
Leszögezte, az Alkotmánybíróság döntéseit tiszteletben kell tartani, nem pedig lekicsinylő kijelentéseket tenni vele kapcsolatban. Fico hozzátette, ő sem ért egyet minden esetben a testület döntéseivel, de nem engedi meg magának, hogy azokat lekicsinylően kommentálja. Véleménye szerint az államfő viselkedése elmélyíti az állam iránti bizalmatlanságot. „Arra kérem, legközelebb mellőzze ezt” – fűzte hozzá a kormányfő.
Fico úgy fogalmazott, az alkotmánybírák „jó darab munkát” elvégeznek. „A köztársasági elnök úr már nem beszélhet maffiaállamról és erkölcsről, miután ily módon megtámadta az Alkotmánybíróság szenátusát” – jelentette ki. A miniszterelnök hozzátette, az Alkotmánybíróság csak megerősítette a Velencei Bizottság döntését, amelyhez épp Kiska fordult.
Mint arról portálunkon beszámoltunk, Andrej Kiska köztársasági elnök kedden bejelentette, hogy 2017. december 14-én, csütörtökön kinevezi alkotmánybíróvá Mojmír Mamojkát, Jana Laššákovát és Miroslav Ïurišt. Egyúttal éles kritikával illette a bíróság Peter Bròák által vezetett szenátusát, mondván, hogy a döntés az alkotmánybírósági joggyakorlat egyik legrosszabb döntéseként vonul majd be a történelembe.
Danko szerint az elnök nem megfelelően járt el
Szerdán délelőtt Andrej Danko házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke bejelentette, levélben fordult a köztársasági elnökhöz, mivel véleménye szerint nem lehet egyszerre kinevezni Mojmír Mamojkát és Jana Laššákovát, ugyanis őket ugyanarra a megüresedett alkotmánybírói posztra jelölték. Mint kifejtette, az államfőnek összesen négy alkotmánybírót kellett volna kineveznie. A parlament 2014 áprilisában három posztra javasolt jelölteket Imrich Volkai, Eva Fulcová, Jana Baricová, Ján Bernát és Miroslav Duriš személyében, majd 2014 májusában egy továbbit, Juraj Sopoligát. Az elnök közülük csak Baricovát nevezte ki. Később, 2015-ben megüresedett egy további alkotmánybírói poszt, amire a törvényhozás Mojmír Mamojkát és Jana Laššákovát jelölte. Az utóbbi jelöltek közül az államfőnek csak egyet kellene kineveznie – hívta fel a figyelmet Danko, aki Kiskát arra szólította fel, vegye mindezt figyelembe.
Kiska lezártnak tekinti a vitát
Reakciójában a köztársasági elnök leszögezte, részéről lezártnak tekinti az alkotmánybírók kinevezésével kapcsolatos vitát. „Andrej Kiska köztársasági elnök lezárta ezt a vitás ügyet, most a kormányon és a parlamenten van a sor, egyedülálló lehetőségük van az alkotmánybírók kiválasztását szabályozó törvények megváltoztatására” – közölte Roman Krpelan, az államfő szóvivője Danko levelére reagálva.
Žitòanská szerint Dankónak nincs igaza
Lucia Žitòanská igazságügyi miniszter nem ért egyet Andrej Danko házelnök aggodalmaival annak kapcsán, hogy Andrej Kiska köztársasági elnök egyidejűleg nevezte ki alkotmánybírává Mojmír Mamojkát és Jana Laššákovát.
„Az Alkotmánybíróság határozatát olvasva úgy tűnik, az elnöknek a megnevezett jelöltek teljes csoportja állt rendelkezésére” – mondta a tárcavezető. „Az alkotmánybírósági döntés nem tesz különbséget az egyes jelöltek között” – fűzte hozzá a tárcavezető.
Alkotmánybíró: a döntés nem ütközik az alkotmányba
A parlament által kiválasztott jelöltek közül az elnök elhatározásán múlik, hogy kit nevez ki az Alkotmánybíróság bírájává – mondta a TASR hírügynökségnek Eduard Bárány alkotmánybíró.
„A döntés részét képezi annak megfontolása is, hogy a különböző megüresedett helyekre kiválasztott jelölteket egy csoportba vonhatja-e” – fejtette ki Bárány. „Személy szerint az ilyen összevonást nem látom alkotmányba ütközőnek, de a kérdés gyakorlati megoldása kapcsán nem az enyém az utolsó szó” – fűzte hozzá.
Kollégája, Kamil Baraník is úgy vélekedett, teljesen az elnök kezében van az alkotmánybírók kinevezésének kérdése. „Ahogy azt az Alkotmánybíróság I. szenátusának határozata, illetve az Alkotmánybíróság korábbi döntései is megállapítják. Nem határozták meg, milyen módon kell az elnöknek kineveznie a jelölteket. Az Alkotmánybíróság I. szenátusának utolsó határozata azt mondja, hogy hét jelölt van, az államfőnek közülük kell kiválasztania hármat. Hogy kiket, annak eldöntését az elnökre hagyták” – magyarázta Baraník.
