Felmérés – Rossz irányba halad a társadalom
POZSONY. A lakosság legnagyobb része szerint nem a megfelelő irányba halad a szlovák társadalom. A megítélés jelenleg sokkal bírálóbb hangú, mint amilyen 2006-ban és 2010-ben volt, amikor még nem voltak túlsúlyban a borúlátók – derült ki a Közéleti Kérdések Intézete közvélemény-kutatásából.
A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) számára október 7-14. és november 4-12. között a Focus közvélemény-kutató ügynökség gyűjtött adatokat 1 031, illetve 1 064 választópolgár bevonásával. Arra a kérdésre, hogy a társadalom helyes irányba tart-e, októberben a megkérdezettek 39 százaléka pozitív, 54 százaléka pedig negatív választ adott. A szlovák társadalom irányultságát egyformán bíráló hangon értékelték a nők és a férfiak, valamint a különböző életkorú és műveltségű személyek. Kivételt csak a főiskolai végzettséggel rendelkezők képeztek, akik esetében egyensúlyban voltak a bíráló és dicsérő hangvételű értékelések.
Regionális szempontból meglepő módon Kassa megye lakosai voltak leginkább derűlátóak (52 százaléknyi pozitív és 43 százaléknyi negatív értékelés). Legsötétebben Nyitra megye lakosai látták a helyzetet (32 százaléknyi kedvező és 62 százaléknyi negatív értékelés).
Jelentős különbségek mutatkoztak az egyes politikai pártok szimpatizánsainak az értékeléseiben. Míg a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) választóinak jelentős többsége (64 százaléka) pozitív hangvételű értékelést nyújtott, az ellenzéki pártok hívei inkább bírálták a társadalom helyzetét. Legélesebb bírálatokkal a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) szimpatizánsai szolgáltak, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Háló (Sieť) hívei kevésbé gyakran fogalmaztak meg bíráló hangú észrevételeket.
A Közéleti Kérdések Intézete felmérésében közreműködők a Szlovákiával való azonosulásukkal kapcsolatos kérdésekre is válaszoltak. A közvélemény-kutatás konkrétan azt a kérdést boncolgatta, hogy az ország lakosai milyen mértékben büszkék arra, amit Szlovákia az önállósulása óta eltelt 22 év során el tudott érni. A büszke polgárok a válaszadóknak most is a 64 százalékát képezték, akárcsak az előző évben. Eközben a 2003 óta összegyűjtött felmérési adatokból kiderült: az ország sikerei miatti büszkeség legnagyobb méreteket (77 százalék) a 2008-os gazdasági válság előtt öltött.
A szlovákok a magyar nemzetiségű polgártársaiknál büszkébbek Szlovákia sikereire (a szlovákok 67, míg a magyarok 41 százalékát tölti el büszkeség). Ugyancsak büszkébbek az elért eredményekre a műveltebb polgárok (70 százalékot ért el a főiskolai és 55 százalékot az alapiskolai végzettségűek esetében), továbbá a szakdolgozók (71 százalék), míg a munkanélkülieknek csak a 42 százaléka állította ugyanezt.
Regionális szempontból meglepő módon Kassa megye lakosai voltak leginkább derűlátóak (52 százaléknyi pozitív és 43 százaléknyi negatív értékelés). Legsötétebben Nyitra megye lakosai látták a helyzetet (32 százaléknyi kedvező és 62 százaléknyi negatív értékelés).
Jelentős különbségek mutatkoztak az egyes politikai pártok szimpatizánsainak az értékeléseiben. Míg a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) választóinak jelentős többsége (64 százaléka) pozitív hangvételű értékelést nyújtott, az ellenzéki pártok hívei inkább bírálták a társadalom helyzetét. Legélesebb bírálatokkal a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) szimpatizánsai szolgáltak, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Háló (Sieť) hívei kevésbé gyakran fogalmaztak meg bíráló hangú észrevételeket.
A Közéleti Kérdések Intézete felmérésében közreműködők a Szlovákiával való azonosulásukkal kapcsolatos kérdésekre is válaszoltak. A közvélemény-kutatás konkrétan azt a kérdést boncolgatta, hogy az ország lakosai milyen mértékben büszkék arra, amit Szlovákia az önállósulása óta eltelt 22 év során el tudott érni. A büszke polgárok a válaszadóknak most is a 64 százalékát képezték, akárcsak az előző évben. Eközben a 2003 óta összegyűjtött felmérési adatokból kiderült: az ország sikerei miatti büszkeség legnagyobb méreteket (77 százalék) a 2008-os gazdasági válság előtt öltött.
A szlovákok a magyar nemzetiségű polgártársaiknál büszkébbek Szlovákia sikereire (a szlovákok 67, míg a magyarok 41 százalékát tölti el büszkeség). Ugyancsak büszkébbek az elért eredményekre a műveltebb polgárok (70 százalékot ért el a főiskolai és 55 százalékot az alapiskolai végzettségűek esetében), továbbá a szakdolgozók (71 százalék), míg a munkanélkülieknek csak a 42 százaléka állította ugyanezt.
Forrás
Webnoviny.sk
