Fej-fej mellett az MKP és a Most-Híd
Az utóbbi hónapok felméréseinek legnagyobb újdonsága, hogy a Magyar Közösség Pártja a szavazatok 5 százalékával bekerülne a törvényhozásba. Míg márciusban az MKP a szavazatok 4,28 százalékával parlamenten kívül rekedt, most fél százalékkal nagyobb támogatottságot tudhat maga mögött, s elérte a parlamentbe bejutás küszöbét. A Most-Híd sokat rontott korábbi eredményeihez képest. Ha novemberben lennének a választások, a szavazók 5,4 százaléka voksolna rájuk. Bugárék márciusban a voksok 6,89 százalékát szerezték meg. A Focus felmérése arról árulkodik, hogy több mint fél év alatt szavazóbázisa 1,5 százalékát elvesztette a Most-Híd.
Az O¼aNO-n kívül minden parlamenti párt gyengébben teljesített, mint egy hónappal korábban. Az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatottsága 42-ről 37,8 százalékra csökkent, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 0,8 százalékot rontott, így most 10,9 százalékos eredményt mutatna fel. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Pártot (SDKÚ-DS) a választók 7,6 százaléka támogatná, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) népszerűsége jelenleg 7,2 százalék.
Az O¼aNO-ra a választók 9 százaléka adná a voksát, ami jelentős eltérés a szeptemberi adathoz képest. Akkor még csak 6,3 százalékos volt Matovièék támogatottsága. A Focus novemberi felmérésben Daniel Lipšic pártja, az Új Többség leszerepelt: a megkérdezettek csupán 2,7 százaléka látná szívesen a parlamentben.
A közvélemény-kutató ügynökség 1013 választópolgárt szólított meg azzal a kérdéssel, hogy ha most zajlanának a parlamenti választások, melyik pártra szavazna. Az emberek 20,3 százaléka nem járulna az urnák elé, 15,8 százaléka pedig nem tudta, vagy nem akarta elárulni, kire adná a voksát.
Öllös László politológus szerint számos oka lehet annak, hogy a Most-Híd a jelek szerint vesztett népszerűségéből. „A több okból csak egyet említenék: az ellenzékben levő parlamenti pártok tehetetlenségét, amelyek közé a Most-Híd is tartozik. Fragmentált az ellenzék, nem igazán hatékony, nincs igazán komolyan vehető programja. Megemlíteném a formálisan november 17-én elfogadott közös nyilatkozatát is, amely vélhetően a hazai magyar választópolgárokat is elgondolkodtatja. Azért, mert nagyon gyenge tartalmú, semmiféle újdonságokat nem tartalmaz, és nem mondja ki egyértelműen, hogy a nyilatkozatot aláíró pártok semmiképpen nem hajlandóak a Smer-SD-vel kormányozni. E formális dokumentum a választópolgárokban csak az előzőleg is meglevő bizonytalanságot erősítette meg“ – nyilatkozta portálunknak a politológus.
Megkérdeztük, mivel magyarázható, hogy az MKP támogatottsága felfelé mozdult el, s elérte az 5 százalékot. "Szerintem jelenleg ez leginkább a Most-Hídból való kiábrándulásnak köszönhető és csak kisebb mértékben az elmúlt hónapokban kifejtett MKP-s teljesítménynek. Mivel az MKP tisztújító közgyűlés előtt áll, bizonyos mértékig érthető, hogy elsősorban a saját belső ügyeivel foglalkozik. A tartós siker érdekében azonban ideje lesz külső ügyekkel is foglalkozni – sokkal intenzívebben, mint az elmúlt hónapokban!“ – véli a szakember.
Öllös László ugyanakkor leszögezte: messzemenő következtetéseket nem lehet levonni a Focus adataiból. „Meg kell várni, vajon több közvélemény-kutatás is megerősíti-e ezt a trendet. Azok alapján derülhet ki, hogy létezik-e hosszabb folyamat, ami az MKP lassú erősödését és a Most-Híd lassú gyengülését bizonyítja" - fűzte hozzá.
frissítve 14:20