Fájdalomcsillapítót tartalmaz a fekete mamba mérge
PÁRIZS. Francia kutatók bejelentették, a fekete mamba halálos mérgében a morfiumhoz hasonló fájdalomcsillapítót találtak, azonban annak legtöbb mellékhatása nélkül.
A ragadozó, amely idegmérget használ az apró állatok megbénítására és megölésére, az egyik leggyorsabb és legveszélyesebb kígyó Afrikában. Azonban egerekkel végzett és a Nature-ben publikált kísérlet azt mutatja, hogy mérge hatásos fájdalomcsillapítót is tartalmaz. A kutatókat saját bevallásuk szerint teljesen zavarba ejtette, a mamba vajon miért állítja elő ezt az anyagot.
50 faj mérgét vizsgálták meg, mielőtt megtalálták a fekete mamba fájdalomcsillapító peptidjeit, a mambalgin névre keresztelteket. Dr. Eric Lingueglia, a vizsgálat egyik kutatója szerint, amikor egereken tesztelték, az anyag olyan erős volt, mint a morfium, de annak legtöbb mellékhatása nélkül. Az egerekben legalábbis a peptidek elkerülték az agy azon receptorait, melyeket a morfium és más opioid összetevők céloznak, és amelyek néha olyan mellékhatásokkal járnak, mint légzési nehézségek vagy émelygés. Ezenkívül a peptidek nem hordozzák a hozzászokás ugyanolyan rizikóját sem.
„Új, természetes peptideket, az úgynevezett mambalginokat azonosítottuk a fekete mamba mérgéből, melyek mérgező hatás nélkül jelentősen csökkentik a fájdalomérzetet az egerekben – mondja Anne Baron, a vizsgálat társszerzője. - Figyelemreméltó, hogy mindez az egyik legmérgesebb kígyó halálos mérgéből vált elérhetővé” – tette hozzá.
Elmondta, meglepő, hogy a mambalginok, melyek a teljes méregprotein-tartalom kevesebb, mint 0,5 százalékát reprezentálják, fájdalomcsillapító tulajdonságokkal rendelkeznek neurotoxicitás nélkül, miközben a fekete mamba mérge egészében véve halálos.
A morfiumot gyakran tekintik a legjobb fájdalomcsillapítónak, azonban számos mellékhatása van, és függőséget okozhat.
A fekete mamba mérge a leggyorsabban ható kígyómérgek közé tartozik, marása végzetes lehet, ha az embert nem kezelik ellenméreggel. A méreg a központi idegrendszert támadja meg és légzésbénulást vált ki. Az egerek az agilis kígyó kedvenc zsákmányállatai közé tartoznak természetes élőhelyén Kelet- és Dél-Afrikában.
Baron elmondta, bizakodnak, hogy a peptidek embereknél is működnének, és „nagyon érdekes fájdalomcsillapító-jelöltek”. Az emberi sejtekkel laboratóriumban végzett kísérletek azt mutatták, hogy a mambalginok hasonló kémiai hatást érhetnek el embernél is. Hozzátette, mindehhez azonban még rengeteg munka áll előttük.
50 faj mérgét vizsgálták meg, mielőtt megtalálták a fekete mamba fájdalomcsillapító peptidjeit, a mambalgin névre keresztelteket. Dr. Eric Lingueglia, a vizsgálat egyik kutatója szerint, amikor egereken tesztelték, az anyag olyan erős volt, mint a morfium, de annak legtöbb mellékhatása nélkül. Az egerekben legalábbis a peptidek elkerülték az agy azon receptorait, melyeket a morfium és más opioid összetevők céloznak, és amelyek néha olyan mellékhatásokkal járnak, mint légzési nehézségek vagy émelygés. Ezenkívül a peptidek nem hordozzák a hozzászokás ugyanolyan rizikóját sem.
„Új, természetes peptideket, az úgynevezett mambalginokat azonosítottuk a fekete mamba mérgéből, melyek mérgező hatás nélkül jelentősen csökkentik a fájdalomérzetet az egerekben – mondja Anne Baron, a vizsgálat társszerzője. - Figyelemreméltó, hogy mindez az egyik legmérgesebb kígyó halálos mérgéből vált elérhetővé” – tette hozzá.
Elmondta, meglepő, hogy a mambalginok, melyek a teljes méregprotein-tartalom kevesebb, mint 0,5 százalékát reprezentálják, fájdalomcsillapító tulajdonságokkal rendelkeznek neurotoxicitás nélkül, miközben a fekete mamba mérge egészében véve halálos.
A morfiumot gyakran tekintik a legjobb fájdalomcsillapítónak, azonban számos mellékhatása van, és függőséget okozhat.
A fekete mamba mérge a leggyorsabban ható kígyómérgek közé tartozik, marása végzetes lehet, ha az embert nem kezelik ellenméreggel. A méreg a központi idegrendszert támadja meg és légzésbénulást vált ki. Az egerek az agilis kígyó kedvenc zsákmányállatai közé tartoznak természetes élőhelyén Kelet- és Dél-Afrikában.
Baron elmondta, bizakodnak, hogy a peptidek embereknél is működnének, és „nagyon érdekes fájdalomcsillapító-jelöltek”. Az emberi sejtekkel laboratóriumban végzett kísérletek azt mutatták, hogy a mambalginok hasonló kémiai hatást érhetnek el embernél is. Hozzátette, mindehhez azonban még rengeteg munka áll előttük.
Forrás
hirado.hu
