EU-elnökség - a migráció kezelése és az unió megerősítése terén volt eredményes
Minden szempontból sikeres volt az uniós elnökség féléve - ezekkel a szavakkal értékelte Robert Fico kormányfő Szlovákia első soros uniós elnökségét a napokban.
Szlovákia - amely júliusban Hollandiától vette át az unió soros elnökségét - akkor féléves programját a gazdaságilag erős Európára, a modern egységes piacra, a fenntartható migrációs és menekültpolitikára, illetve az Európa globális szerepére összpontosította.
Az elemzés kitér arra is, hogy az uniós elnökség átvételének pillanatában korántsem volt egyszerű politikai helyzetben a Fico-kormány, amely talán éppen ezért már a legelején fontosnak tartotta hangsúlyozni: a migráció kérdésében a Brüsszellel fennálló nézetkülönbségek ellenére az egység és a közös megoldások keresésére helyezi majd a hangsúlyt.
Az elnökség első napján, amikor a parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Robert Fico ellen, a kormányfő Jean-Claude Junckert, az Európa Bizottság (EB) elnökét fogadta a pozsonyi kormánypalotában.
A találkozó utáni sajtótájékoztatón elhangzottakból egyértelművé vált, hogy az európai egységre való törekvés kinyilatkoztatott ambíciója dacára sem az unió állandó kormányzását ellátó Brüsszel, sem a kormányrudat jelképesen kezébe vevő Pozsony nem akar e kérdésben többet veszíteni saját arcából, mint amennyit feltétlenül muszáj - mutat rá az MTI-elemzés.
A találkozó után Robert Fico a visegrádi négyek (Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország) együttműködésének egyedülálló mivoltáról és annak fontosságáról beszélt, hangsúlyozva: az uniós intézmények és az egyes tagországok között egyensúlyt kell teremteni. Az EB-elnök közvetlenül nem reagált a szlovák kormányfő szavaira, inkább annak a reményének adott hangot, hogy a pozsonyi elnökség idejére a migrációs kérdésekkel kapcsolatos tagállami álláspontok közelíteni fognak egymáshoz.
E kérdéskör tükrében a félév csúcseseményének Pozsony szerint az EU tagországok kormány- és államfőinek szeptemberi csúcstalálkozója számított. Ezt központi témái - a migráció, a biztonsági kihívások és az unió aktuális állapota - miatt feszült, ámde vegyes reményű várakozások előztek meg - emlékeztet az elemzés.
Azt, amiben végül is egyetértettek a résztvevők, Robert Fico úgy fogalmazta meg: az uniós projektben nem lehet "hátramenetbe kapcsolni", folytatni kell e tervek megvalósítását. Ennek módjait jelölte ki a találkozón elfogadott úgynevezett Pozsonyi útiterv, amely a rövidtávú célkitűzéseket tartalmazta, köztük a schengeni és a külső uniós határok megerősítésének tervét.
Ami a találkozó egészének az eredményét illeti, azt szinte minden résztvevő másképpen, és túlzott lelkesedéstől mentesen értékelte.
A vendéglátó Robert Fico például úgy vélekedett: a találkozó a határvédelem fontosságáról született megegyezéssel kapcsolatosan sikeres volt. A csúcs több résztvevője, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, bírálóbb hangnemet ütöttek meg. Szerinte az EU-csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorlás-politikáját.
A szlovák uniós félév másik kiemelt rendezvényére októberben került sor, amikor is Pozsony a tagállami parlamentek elnökeit látta vendégül. Ezen a találkozón az EU egységét veszélyeztető tényezők kérdésköre és a nemzeti parlamentek szerepe is terítékre került. A fórumon Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke az EP és a tagállamok parlamentjei közti együttműködés intenzívebbé tételét szorgalmazta. Szerinte erre azért van szükség, hogy az "európai üzenetek" eljussanak a nemzetállamok szintjére. A találkozón Magyarországot képviselő Kövér László a téma kapcsán azt hangsúlyozta: a nemzeti parlamenteknek nagyobb szerepet kell kapniuk az uniós döntéshozatalban, mivel csak rajtuk keresztül lehet számon kérni az európai intézmények tagjait, vezetőit.
A szlovák elnökség fél éve idején csaknem kétszáz szakértői szintű, 20 miniszteri szintű, és 7 parlamenti küldöttségek szintjén megvalósult találkozóra került sor. A jórészt a nyári hónapokban illetve az ősz kezdetén zajlott rendezvényeken csaknem 26 ezer résztvevő fordult meg, s azokról több mint másfél ezer újságíró tudósított.
Az EU soros elnökségét január elsejétől Málta tölti be, majd júliusban Észtországnak adja tovább a tisztséget.
