EU-csúcs - Fico: a visegrádi országok nem támogatják a csúcsjelölti rendszer alkalmazását
A szlovák kormányfő üdvözölte, hogy a tucatnyi tagállami vezető részvételével Brüsszel közelében megtartott csütörtök esti vacsorán elhangzott az a megállapítás, miszerint a tagországoknak "nagyobb beleszólásuk kell, hogy legyen a bizottság elnökének kiválasztásába".
A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg.
A csúcstalálkozó előtti rövid sajtótájékoztatóján Miro Cerar szlovén kormányfő a módszer használata ellen foglalt állást.
Hasonlóan vélekedett Mark Rutte holland miniszterelnök is, aki hangsúlyozta, kormánya nem támogatja a csúcsjelölti rendszert.
Sebastian Kurz osztrák kancellár viszont azt mondta, hogy mindig is pozitívan tekintett a rendszerre, és kiáll az álláspontja mellett.
"A folyamat nem automatikus, de gyakorlattá vált, és arra számítok, hogy ezúttal is így fogunk eljárni" - fogalmazott.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke szerint a - vitatott - rendszer az európai demokrácia megerősítését szolgálja. Leszögezte, hogy "nem fog háborúba kezdeni más uniós intézményekkel" az ügy miatt, és reményét fejezte ki, hogy a tagállamok "el fogják fogadni az állampolgárok döntését".
A csúcsjelölti rendszer alkalmazását számos tagállam határozottan ellenzi, az Európai Parlament azonban februári állásfoglalásában leszögezte: készek elutasítani azon jelölteket a bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak listavezetői.
