2014. május 22., 09:32

EP-választások: az alacsony részvétellel rossz jelet küldünk Európának

POZSONY. Tomáš Koziak politológus szerint az európai parlamenti választásokon való alacsony részvétellel rossz jelet küldünk Európának. Úgy véli, a szavazás iránti gyér érdeklődés európai szinten rontja a tárgyalási pozíciónkat.

Az Electionista társaság felmérésének eredményei alapján Szlovákia lakosságának csupán a 22,5 százaléka kíván az urnákhoz járulni. Kissé jobb a helyzet Lengyelország esetében, ahol hozzávetőleg a polgárok 24,5 százaléka kíván szavazni, valamint Csehországban, ahol 28 százalék körüli lehet majd a részvételi arány. Várhatóan Olaszországban (61,5 százalék) és Litvániában (50 százalék) lesz a legmagasabb a részvétel. A közvélemény-kutatás csak 24 uniós tagállam vélhető részvételi arányával foglalkozik, amit az egyes tagállamokban előzőleg készített felmérések eredményeiből számítottak ki.

Tomáš Koziak politológus úgy véli, hogy az alacsony szlovákiai részvétellel nem küldünk jó jelzést Európának. „Az EP-képviselők legitimitása jelentős mértékben esik, mivel különbség van aközött, ha valakit a polgárok 20 vagy 40 százaléka választ meg“ – állítja a szakember. Véleménye szerint a rossz eredmény végső soron hátrányos helyzetbe hozhatja az EP-képviselőinket.

A politológus hozzáfűzte: a választási kampány intenzitása is a választók érdeklődéséhez igazodott. „A kampány abból a logikai következtetésből indul ki, hogy minek költsenek sok pénzt, ha a részvétel úgyis olyan nyomorúságos lesz“ – állítja Koziak. Egyúttal elmondta: kérdésesnek tartja, hogy egy masszív kampány jelentős mértékben növelné-e a részvételt. Véleménye szerint ezért bizonyos mértékben az EP-képviselők is felelősek, mert az emberek gyakran felteszik a kérdést: miért kellene valakire szavaznom, ha nem tud engem meggyőzni arról, hogy fontos a tisztsége.

Ján Baránek politikai elemző rámutatott: a választópolgárok gyakran úgy tekintenek az EP-képviselőkre, mint akik politikai nyugdíjazásukat töltik Brüsszelben.

Az EP-választásokon való részvételi arány uniós viszonylatban fokozatosan csökken. Míg az 1979-ben zajló első szavazáson a választópolgárok 62 százaléka vett részt, addig 1989-ben már csak 59 százalékuk szavazott, öt évvel ezelőtt pedig a szavazásra jogosult polgároknak mindössze 43 százaléka járult az urnákhoz.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.