Emelkedik a pártok száma a parlamenti választások közeledtével
POZSONY. A parlamenti választások előtt megközelítőleg egy évvel új pártok lepik el a szlovákiai politikai színteret: a már létező 68 párthoz további 12 csatlakozhat. Szakemberek szerint az új formációk sikere kérdéses, várhatóan csak a jelenlegi parlamenti pártok támogatottságát csökkentik majd.
Pavel Haulík szociológus az új pártok megalakulását a már létezők problematikus ténykedésével indokolja. Egyesek vélhetően képtelenek lesznek ismét bejutni a törvényhozásba és ellensúlyozni az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) működését, így nem hagynak más lehetőséget, mint az újabb pártok létesítését.
„A régi pártok belülről megreformálhatatlanok, mivel azok kereskedelmi társaságok. Ez a fejlődés nem meglepő, teljességében várható volt. A kérdés csak az, hogy az új pártok közül melyik lesz sikeres. Egyúttal az is csaknem biztos, hogy a régi pártok közül több nagy kudarcot vall majd” – véli a szociológus. Szerinte azon múlik majd a siker, hogy melyik párt lesz képes meggyőzni a választókat és olyasmit kínálni, amit a régebbi pártok már nem képesek.
Eddig 12 párt előkészítő bizottsága jelezte a belügyminisztériumnak, hogy már elkezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges 10 ezer támogató aláírást. Közéjük tartozik például a Juraj Miškov képviselő által alapítandó Szlovák Polgári Koalíció (SKOK), továbbá az Esély, amely megalakításából Viliam Novotný képviselő is kiveszi a részét. A Szlovák Nemzet Munkája elnevezésű kezdeményezés mögött a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) volt képviselője, Emil Vestenický nyugalmazott tábornok áll. A 300 Mozgalom (Hnutie 300) társalapítója a Daniel Lipšichez (NOVA) egykor közelálló Milan Krajniak.
Michal Horský politológus a választások előtti egy évet tartja a legmegfelelőbbnek az „egyszer használatos pártok“ megalapítására. „Ezeket azonban legalább többé-kevésbé ismert, a szükséges anyagiakkal és minőségi menedzsmenttel rendelkező személyiségeknek kell létrehozniuk. Az említett pártok közül egyelőre egy sem mutatja ennek a jeleit“ – mutatott rá a politológus.
Az új pártok nyilvántartásba vétele után Szlovákiában legalább 80 párt lesz, amit Pavel Haulík nagyon soknak tart. Hozzáteszi azonban, hogy nem mindegyik tevékenykedik aktívan. Több a választások közeledtével aktivizálódik, majd valamilyen csodára vár. A szakember szerint ezek gyakorlatilag nem befolyásolják Szlovákia politikai életét.
Bár a pártok száma magas, ám az emberek javarésze nem akar azokban tevékenykedni. A Pravda napilap rendelkezésére álló adatok szerint az országban összesen 37 300 párttagot tartanak számon. Közülük legtöbben az Irány-Szociáldemokrácia és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) tagjai. A Smer-SD-nek 16 137, a KDH-nak 11 704 taggal rendelkezik. A Most-Híd vegyespártnak 5 350, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Pártnak (SDKÚ-DS) 3 940, a Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) 165, az Egyszerű Embereknek és Független Személyiségeknek (OĽaNO) pedig csak 4 tagja van.
Horský szerint a taglétszámok tekintetében más posztkommunista országokban is hasonló a helyzet. Mindenütt hiányzik ugyanis a polgárok ún. politikai szocializációja, nem vonzódnak ahhoz, hogy párttevékenységgel vegyék ki a részüket a polgári társadalom irányításából. „Ráadásul aki manapság azt mondja magáról, hogy párttag, attól a többiek elfordulnak “ – szögezte le. Horský megemlítette, hogy jelenleg például a cseh politikai színtéren is az a divat, hogy elvetnek mindent, amit akár a jobboldali vagy a baloldali politikai pártok hoztak létre. Erre Szlovákiában is akad néhány példa – fűzte hozzá.
„A régi pártok belülről megreformálhatatlanok, mivel azok kereskedelmi társaságok. Ez a fejlődés nem meglepő, teljességében várható volt. A kérdés csak az, hogy az új pártok közül melyik lesz sikeres. Egyúttal az is csaknem biztos, hogy a régi pártok közül több nagy kudarcot vall majd” – véli a szociológus. Szerinte azon múlik majd a siker, hogy melyik párt lesz képes meggyőzni a választókat és olyasmit kínálni, amit a régebbi pártok már nem képesek.
Eddig 12 párt előkészítő bizottsága jelezte a belügyminisztériumnak, hogy már elkezdte gyűjteni a bejegyzéshez szükséges 10 ezer támogató aláírást. Közéjük tartozik például a Juraj Miškov képviselő által alapítandó Szlovák Polgári Koalíció (SKOK), továbbá az Esély, amely megalakításából Viliam Novotný képviselő is kiveszi a részét. A Szlovák Nemzet Munkája elnevezésű kezdeményezés mögött a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) volt képviselője, Emil Vestenický nyugalmazott tábornok áll. A 300 Mozgalom (Hnutie 300) társalapítója a Daniel Lipšichez (NOVA) egykor közelálló Milan Krajniak.
Michal Horský politológus a választások előtti egy évet tartja a legmegfelelőbbnek az „egyszer használatos pártok“ megalapítására. „Ezeket azonban legalább többé-kevésbé ismert, a szükséges anyagiakkal és minőségi menedzsmenttel rendelkező személyiségeknek kell létrehozniuk. Az említett pártok közül egyelőre egy sem mutatja ennek a jeleit“ – mutatott rá a politológus.
Az új pártok nyilvántartásba vétele után Szlovákiában legalább 80 párt lesz, amit Pavel Haulík nagyon soknak tart. Hozzáteszi azonban, hogy nem mindegyik tevékenykedik aktívan. Több a választások közeledtével aktivizálódik, majd valamilyen csodára vár. A szakember szerint ezek gyakorlatilag nem befolyásolják Szlovákia politikai életét.
Bár a pártok száma magas, ám az emberek javarésze nem akar azokban tevékenykedni. A Pravda napilap rendelkezésére álló adatok szerint az országban összesen 37 300 párttagot tartanak számon. Közülük legtöbben az Irány-Szociáldemokrácia és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) tagjai. A Smer-SD-nek 16 137, a KDH-nak 11 704 taggal rendelkezik. A Most-Híd vegyespártnak 5 350, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Pártnak (SDKÚ-DS) 3 940, a Szabadság és Szolidaritásnak (SaS) 165, az Egyszerű Embereknek és Független Személyiségeknek (OĽaNO) pedig csak 4 tagja van.
Horský szerint a taglétszámok tekintetében más posztkommunista országokban is hasonló a helyzet. Mindenütt hiányzik ugyanis a polgárok ún. politikai szocializációja, nem vonzódnak ahhoz, hogy párttevékenységgel vegyék ki a részüket a polgári társadalom irányításából. „Ráadásul aki manapság azt mondja magáról, hogy párttag, attól a többiek elfordulnak “ – szögezte le. Horský megemlítette, hogy jelenleg például a cseh politikai színtéren is az a divat, hogy elvetnek mindent, amit akár a jobboldali vagy a baloldali politikai pártok hoztak létre. Erre Szlovákiában is akad néhány példa – fűzte hozzá.
Forrás
Pravda.sk
