Elemzők: a kormány nem gátolta meg az extrémizmus terjedését
A Kotleba-féle szélsőséges párt preferencia-növekedéséért az ún. standard pártokon kívül a média is felelős, amely a kormány és az ellenzék bírálatával a választók egy részében azt a meggyőződést kelti, hogy már nem lehetséges a helyzet rendezése, s megoldást egy új párt jelenthet – hangzott el a TABLET.TV Tények és érvek című vitaműsorában, amelyben a harmadik Fico-kormány megalakulásának 1. évfordulója alkalmából Michal Vašeèka szociológus a Trend hetilap kommentátorával, Marián Leškóval és Juraj Hrabko publicistával beszélgetett.
Mindkét elemző úgy vélte, hogy sem a Háló (#Sie) párt szétesése, sem pedig egyes képviselők pártok közti mozgása nem befolyásolta a jelenlegi kabinet munkáját. "Nem gondolom azt, hogy a képviselők távozása és a más frakciókból történő érkezése lett volna az, ami meghatározta volna a szlovákiai politikai életet. Azt a kormánypártok közti alapszerződés alakította" – szögezte le Leško.
Vašeèka azt állítja, hogy a 2016-os választások után a legjobb megoldás a hivatalnokkormány lett volna, amely javított volna az országban uralkodó légkörön, ahogy az a Cseh Köztársaságban is történt, s a Mi Szlovákiánkért Néppárt (¼SNS) a felmérések során nem ért volna el olyan százalékokat, amilyeneket elér. Mindkét vendég kitért ara is, hogy a kormánynak az extrémizmus terjedését meggátoló tényezővé kellett volna válnia, s vissza akarta adni a demokratikus intézményekbe és az állam működésébe vetett bizalmat, ami nem sikerült neki.
"Az extrémizmus ellen emelt erős gát megnyilvánulása-e az, hogy a legextrémebb szlovákiai párt a felmérések során mintegy 4 százalékkal többet szerzett, mint amennyit közvetlenül a választások után? Az államba vetett bizalom megnyilvánulása-e az, ami a Bašternák-ügyben történt? Az állami intézmények megerősítését jelenti-e az, ami a belügyminiszter körül történt?" – tette fel kérdéseit Leško.
Vašeèka ennek kapcsán fontosnak tartja a kormány képviselőinek retorikáját is, amelynek le kellene csillapítania a szenvedélyeket, s támogatnia kellene a korrupcióellenes harcot, illetve vissza kellene adnia a parlamenti demokráciába vetett bizalmat. Veszélyesnek tartja a szlovák politikai főáramlat radikalizmushoz és populizmushoz történő közeledését.
Leško az előző kormányokkal szemben egyetlen pozitívumnak a szlovák-magyar viszony javulását tartja, ami Robert Fico és Orbán Viktor érdeke is. Azt gondolja, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a Most-Híd elnöke közti jó személyes viszony mindkét párt híveinek a körében is visszatükröződik, s a politikusoknak gyakrabban kellene így viselkedniük.
