Elemzők: A felmérések eredménye sokban függ a kérdéstől
A Prieskumy közvélemény-kutató ügynökség munkatársa, Pavol Marchevský ennek kapcsán megjegyzi: a felmérés eredményei nem feltétlenül jelzik azt, hogy például a kormányfő, akit a vizsgálat során Kiska és Bugár is megelőzött, elvesztette a népszerűségét. Szerinte a bizalmi felmérése során sok függ az ügynökség által választott módszertantól.
Az egyik lehetőség a nyílt válasszal párosuló kérdés, azaz a közreműködő az ankétkészítőknek maga mondja meg annak a három politikusnak a nevét, akikben megbízik, illetve azokét, akikben nem bízik meg. A Focus esetében olyan módszert választottak, amely során a válaszadó valamennyi politikussal kapcsolatban egyenként fejezi ki a véleményét. A válasz: vagy bízik, vagy nem bízik abban.
Marchevský úgy véli, hogy az emberek nézeteiben nem állt be gyökeres változás, csupán ez alkalommal másféle módszert választott az ügynökség.
Michal Hlaváè, a Vrtieť psom társaság elemzője is azt gondolja: a felmérés leggyengébb pontja az, hogy az időszerű politikai helyzetben kiestek olyan politikusok, akiknek benn kellett volna maradniuk. A felmérés ugyanis a politikia pártelnökökre és a három legmagasabb rangú közjogi méltóságra összpontosított.
"Ez azt jelenti, hogy azoknak a politikusoknak, akiknek a nevéhez az utóbbi időben a bizalmatlanság nagy mértéke kapcsolódott, például Pavol Paška vagy Renáta Zmajkovièová, esélyük sem volt bekerülni a felmérésbe" – magyarázta Hlaváè. A feltett kérdés például azt is okozhatta, hogy a bizalom terén jó helyezést ért el az új házelnök, Peter Pellegrini, de ott nem jelent meg Róbert Kaliòák neve, aki szintén élvezi a népszerűséggel járó előnyöket.
Hlaváè véleménye szerint a szlovákiai politikai élet perszonalizációja ahhoz vezet, hogy a pártelnökök iránti bizalom mértéke és pártpreferenciák között átfedés lesz.
Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség igazgatója elmondta: az általuk is használt módszert gyakran alkalmazzák, csak sok esetben nem kerül be a médiába, ahol a politikusok iránti bizalmat nyílt kérdés alapján vizsgálják. Hozzátette: az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) szimpatizánsa inkább említi meg Robert Fico nevét, mint Andrej Kiskáét vagy Bugár Béláét, ezért a módszerükkel az volt a szándékuk, hogy valamennyi politikust ugyanarra a startvonalra állítsák.
A felmérést ún. omnibuszos módszerrel készítették, amely segítségével megállapítják a politikai pártok preferenciáit – egészítette ki az elmondottakat Slosiarik.
Tomáš Koziak szerint a bizalom és a népszerűség mértéke mérésének objektív eszköze a szavazás politikája. "A statisztikák alapján is éppen a reprezentatív minta a legmagasabb. Minél több emberről van szó, annál pontosabb ez az eredmény" – értékelte a felmérést.
Arról is beszámolt, hogy ekképp vizsgálták a Kiska iránti bizalmat is, akit az 1. helyre juttatott az említett felmérés is. A siker okának azonban nem csupán az államfő konfrontáció mentességét látja. A konfliktus egyébként is néha inkább a politika javára válhat...
