Elégtelen a nyelvtörvény módosítása
Hammarberg tavaly szeptemberben Szlovákiában járt és emberi jogi kérdésekről tájékozódott, köztük a korábban sokat bírált nyelvtörvényről is, melynek megváltoztatása a kormányprogramban is célkitűzésként szerepelt.
Mint az a hivatalos leveléből kiderült, az államnyelvtörvény a 2011-es módosítások után is sért több nemzetközi egyezményt, továbbra sem eurokonform, s ezt Hammarberg keményen bírálta. A változások nem voltak kielégítőek, ráadásul az ajánlásait nem dolgozták be az új nyelvtörvénybe.
Ezzel kapcsolatban a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala állásfoglalást tett közzé, amelyben leszögezi, nagyon fontosnak tartja, hogy nyilatkozzon az ügyben, "mert a levélre válaszolva Rudolf Chmel pusztán a terveiről és elképzeléseiről beszélt, a Szlovák Kormány pedig a felvetett kérdések kapcsán semmilyen konkrét lépést nem tett az elmúlt időszakban".
Az emberi jogi biztos levelében élesen bírálja az államnyelvtörvény 2009-es módosításának (Fico-kormány) legfőbb elemeit, és ugyancsak kritikus hangot üt meg a Radièová-kormány által 2011 elején befejezett módosításokkal kapcsolatban. Sajnálatát fejezi ki, hogy a Radièová-kormány nem módosította a törvény azon pontjainak döntő többségét, amelyek az ET Velencei Bizottságának véleménye szerint nemzetközi egyezményekbe ütköznek (Nyelvi Charta, Kisebbségvédelmi Keretegyezmény, Európai Emberi Jogi Egyezmény) - emlékeztet a Kerekasztal.
Mindmáig nem állt helyre az egyensúly az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény viszonylatában, amely a Fico-féle módosítás előtti állapotot jellemezte. Az emberi jogi biztos levele többször is kitér arra, hogy az államnyelvtörvényhez fűzött értelmező irányelvek jogi formája továbbra is bizonytalan, azok rendelkezéseit nem dolgozták be megfelelően a kötelező erejű törvénybe.
Hammarberg az államnyelvtörvény (és a kisebbségi nyelvhasználati törvény) szankcióival kapcsolatban is csalódását fejezi ki. Bár az államnyelvtörvény már csak szűkített formában tartalmaz szankciókat, az emberi jogi biztos egyetért a Velencei Bizottság azon véleményével, mely szerint az állam megfogalmazott céljai a szankciók alkalmazása helyett a bizalomépítő intézkedésekkel hatékonyabban érhetők el - olvasható a SZMK állásfoglalásában.
"A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala részéről szeretnénk emlékeztetni arra, hogy az utóbbi másfél évben szakértőinkkel figyelemmel kísértük az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítási folyamatát. Állásfoglalásainkban és elemzéseinkben hangsúlyosan kezeltük Szlovákia nemzetközi vállalásait, melyeket a kisebbségvédelem terén tett. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy Thomas Hammarberg véleménye, konstruktív kritikája és javaslatai a legfőbb pontokban egybeesnek az általunk eddig megfogalmazott álláspontokkal.
Az Európa Tanács a szlovákiai kisebbségpolitika elé állít európai tükröt. A szervezet a Szlovákia által önként vállalt nemzetközi kötelezettségek számonkérésével fontos szerepet játszik a szlovákiai nemzeti kisebbségek lét- és jogbiztonságának megerősítésében. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala számít az Európa Tanács kisebbségpolitikai érdekeltségű szerveinek építő munkájára. Ebben partner kíván maradni a jövőben is.
Szeretnénk ugyanakkor felhívni a szlovák kormány és parlament figyelmét, hogy Szlovákia, amint arra az emberi jogi biztos levele is rávilágít, továbbra is több pontban megszegi nemzetközi kötelezettségeit. Közös célunk a nemzetközi egyezmények betartása. Az ehhez szükséges jogszabályi környezet megteremtése azonban a legfőbb állami szervek hatásköre és felelőssége, ezért felszólítjuk őket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a hibák mielőbbi orvoslására! A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala a továbbiakban is kész együttműködni a megfelelő intézkedések kidolgozásában."
