Egyre többször hívunk mentőt
Míg 2010-ben a gyorsmentő (RZP) átlagosan 11 perc és 38 másodperc alatt ért a helyszínre, öt évvel később már egy perccel később. Ezen idő hossza azonban régiónként változó. A leghosszabb Nagyszombat megyében, ahol átlagosan 15 percig és 14 másodpercig tart. Az orvost is szállító gyorsmentő (RLP) kiszállási ideje öt év alatt közel 40 másodperccel nőtt. Csupán 2014-ben csökkent ezen időszak hossza.
A hosszabb várakozási időt az indokolja, hogy évről évre nő a kiszállások száma. Az egészségügyi mentőállomások száma azonban változatlanul 273.
Mivel nem minden ember rendelkezik egészségügyi végzettséggel, érthető, hogy képtelen saját egészségi állapota értékelésére, s baj esetén inkább felhívja a 155-s telefonszámot. Olyanok is akadnak, akik napközben ilyen-olyan okokból egészségügyi problémáikkal nem fordulnak körzeti orvosukhoz, s mivel estére romlik az állapotuk, inkább a mentőszolgálatot hívják.
A bevetések magas száma viszont ahhoz vezethet, hogy ha egy páciens kihívja a mentőket, azok éppen egy másik páciensnél lesznek, s emiatt jelentősen meghosszabbodik a várakozási idő – mutatott rá Matej Polák, a ZaMED mentőszolgálat igazgatója és az Egészségügyi Mentőszolgálatok Szövetségének (AZZS) elnöke.
Jozef Karaš, a Falck mentőszolgálat igazgatója szerint sokan nem is szorulnának rá a mentők segítségére, mégis kihívják őket. Mint rámutatott, emellett az egyes kórházak közti betegszállítást is nekik kell végezniük. A mentőkocsik elérhetőségét az is nehezíti, hogy egyes egészségügyi létesítményekben túl sokáig tart a páciensek átadásának folyamata – tette hozzá.
Magasabb életkor
Polák a bevetések magas számának egyik okaként nevezte meg azt is, hogy az emberek egyre magasabb életkort élnek meg, s az idősebbekről gondoskodni kell. „A családtagok és gyakran az öregotthonok dolgozói sem képesek ellátásukra, s egészségi bonyodalmak esetén segítségül éppen a mentőszolgálatot hívják ki“ – fejtette ki.
Bár egyre gyakrabban hallani arról, hogy a mentőautókat egyesek taxiként használják, sokan visszaélnek a segítséggel, indokolatlan esetekben is a mentőket hívják, Polák azonban nem ért egyet ezzel. „Inkább csak nőtt a polgárok tájékozottsága azzal kapcsolatban, hogy bizonyos súlyos betegségek, vagy például infarktus és szélütés esetén nem érdemes hosszasan várakozni az állapot jobbra fordulására, ahelyett azonnal ki kell hívni a mentőket” – magyarázta.
Persze olyan páciensek is akadnak, akik amikor el akarnak jutni a kórházba, taxiként használják a mentőszolgálatot. „Kihívják a mentőkocsit, és tudják, hogy a telefonba mit kell mondaniuk ahhoz, hogy segítséget küldjenek nekik. Az ilyen embereknek tudatosítaniuk kellene, hogy éppen a hozzájuk kiszálló alakulat olyan ember életét menthetné meg, aki valóban veszélyben van” – figyelmeztetett az Egészségügyi Mentőszolgálat műveleti központjának szóvivője, Boris Chmel.
A bírságok nem jelentenek megoldást
Az egészségügyi minisztérium a segélyhívások növekvő számát tartja nyilván, s a problémakörrel külön projekt keretében is foglalkoznak. „Az ezen állapot megoldására vonatkozó lehetséges intézkedések jelenleg a projektcsoport keretén belül szakmai vita tárgyát képezik“ – mondta el a szaktárca szóvivője, Zuzana Eliášová.
A minisztérium például a sürgősségi betegfelvételre nehezedő nyomást a jelenleginél 5-ször nagyobb illetékkel akarja orvosolni. A kevésbé súlyos problémákkal küszködő betegnek 10 eurót kellene fizetnie, a valóban sürgős ellátásra szoruló személynek viszont egy centet sem. Ennek az a célja, hogy a sürgősségi betegfelvételen dolgozókat tehermentesítsék az oda nem tartozó emberektől.
Polák úgy véli, helytelen dolog az embereket csak azért megbüntetni, hogy helytelenül ítélték meg saját helyzetüket, s emiatt jogosulatlanul hívták ki a mentőket. „Ez csak akkor válik problémává, ha ugyanaz a polgár a mentőket rendszeresen jogosulatlanul hívja ki” – tette hozzá az AZZS elnöke.
