Egyre kevesebben kapnak diákhitelt
A diákok mellett azonban számos pedagógus is lógó orral vehette tudomásul, hogy számára nincs hitel. A pedagógusok az Oktatástámogatási Alapnál (FPZ) legfeljebb 15 ezer eurós kedvezményes hitelért folyamodhatnak. Anita Pažítková pedagógus elmondta, harmadik próbálkozása sem járt sikerrel.
Várhatóan hasonló forgatókönyv ismétlődik meg idén is. Az FPZ forrásai olyannyira lecsökkentek, hogy a 2013/2014 és 2014/2015-ös tanévben a kérvényezők csupán nem egész 60 százalékának volt képes eleget tenni, állítja az alap igazgatója, Pavol Kuèmáš. Még rosszabb volt a helyzet tavaly, amikor csak 1425 diák részesült diákhitelben, ami csaknem ötszázzal kevesebb, mint egy évvel korábban. Mindeközben a kölcsönözhető összeg mértéke is csökken a diákok esetében. Míg két éve a hitel felső határa 3000 euró, az új tanévben már csak 2300 euró lesz. Az alap a pedagógusok kérvényeinek sem képes eleget tenni. Tavaly 699 kérelemből (5,86 millió euró összértékben) csak 276-nak volt képes megfelelni (2,3 millió euró összértékben).
A következő tanévben 2,7 millió euró van elkülönítve a diákok számára, ami 800 ezer euróval kevesebb, mint 2015-ben. Ezzel ellentétben a pedagógusok részére elkülönített forrásokat sikerült 200 ezer euróval 2,5 millió euróra emelni.
Az alap megalapításától kezdődően jogelődjei, a Diákhitel Alap (ŠPF) és a Pályakezdő Pedagógusok Hitelalapjának (PFZP) forrásaiból gazdálkodik. Említett alapok megalakulásuk idején 23,24 millió eurós tőkeinjekciót kaptak a Nemzeti Vagyonalaptól (FNM). Azóta semmilyen további forráshoz nem jutottak. A pénzügyi források csökkenését Kuèmáš azzal indokolja, hogy az alapnak csupán az előző években nyújtott hitelek törlesztőrészleteiből származik bevétele.
„Itt azonban figyelembe kell venni, hogy a diákok tanulmányaik ideje alatt nem törlesztenek, így a hitel folyósítása és a törlesztés kezdete közötti átlagos időbeli eltérés 3,5 év“ – mutatott rá.
A helyzetet az Oktatástámogatási Alapról szóló törvény módosító javaslata oldhatná meg, amely augusztus folyamán kerülhetne törvényalkotási folyamatba. Elsődleges célja módosítani az alap többforrású finanszírozását, valamint a hitelnyújtás bizonyos feltételeit.
„Tekintettel arra, hogy a törvénymódosító javaslat még nem nyerte el végső formáját, illetve, hogy egyelőre még tartanak az oktatásügyi minisztériummal és a pénzügyi tárcával való tárgyalások, jelenleg még nem tájékoztathatunk mélyrehatóbban az alap utófinanszírozására majdan hatással bíró konkrét módosításokról“ – nyilatkozta a SME napilapnak Kuèmáš.
