Danko korlátozná a parlamentben a felszólalási időt
„A tervezett időbeli korlátozás semmiképpen sem jelent beavatkozást a választott képviselők szólásszabadságába. Éppen ellenkezőleg, ezáltal eltűnnének a vita mesterséges meghosszabbítására irányuló ismételt próbálkozások. A meghatározott időkorlát elegendő kell, hogy legyen a véleménynyilvánításra, a képviselőnek pontosan és érthetően kell kifejeznie magát meghatározott időn belül az adott témáról” – magyarázta a tervezett időkorlátot a házelnök.
Andrej Danko szeptemberben bemutatja a képviselőknek az új házszabályt, majd megnyitja az azzal kapcsolatos vitát. A parlamenti szünidő alatt Danko munkacsoportot hozott létre, amely a házszabály tervezett változásait készíti elő. Szerinte azon helyzetek miatt van szükség az új szabályzatra, amelyek az utóbbi hónapokban alakultak ki a szlovák törvényhozásban.
A házszabály a szabályok betartásáról szól
Az új házszabály megalkotását az Európai Unió több mint 20 tagországa hasonló törvényeinek elemzése előzte meg. „Tisztességes viselkedés, tiszta és a protokoll által előírt öltözék kell, hogy jelentsék a követendő példát a parlamentben” – mondta Danko. „Nyilvánvaló, hogy be kell tartani a szabályokat, megkülönböztetés nélkül, tilos például a mobiltelefon használata, az étel- és italfogyasztás vagy videofelvétel-készítés” – fejtette ki.
Most készül az az újdonság, miszerint pontosan behatárolt, meghatározott idő áll majd a honatyák rendelkezésére felszólaláskor. Danko utal a történelemre, mert már a római szenátusban is előfordultak szélsőségesen hosszú felszólalásokat, de talán a legemlékezetesebb az Amerikai Egyesült Államok szenátusa, ahol a házszabály megengedi a szenátoroknak az ún. filibustert, amely a törvény teljes eltiprását jelenti a folyamatos felszólalások által. A filibuster praktikáiként ismert például a washingtoni telefonkönyvek felolvasása vagy a több mint 24 órás beszédek és az alkotmány felolvasása.
27 parlament közül 9-ben korlátozott a felszólalási időt
A külföldi házszabályok összehasonlítása alapján kiderült, hogy 27 parlamentből 9-ben korlátozzák a felszólalási időkeretet a képviselők és a szenátorok számára a viták során. A képviselőknek vagy a frakcióknak pontosan behatárolt, fix idejük van a felszólalásra, ezt az időt használhatják ki. Ez a modell van érvényben a Belga Királyság parlamentjében, a Dán Királyság Folketing elnevezésű törvényhozásában, a görög és a horvát parlamentben, Lettország, és Lengyelország parlamentjében, az osztrák, a román és a német parlamentben.
Minden említett esetben (a német parlamentet kivéve) Danko szerint közvetlenül a házszabály határozza meg a felszólalási időkeretet. A Bundestagban politikai megegyezés alapján döntöttek a felszólalási időkeret szétosztásáról. Hét parlamentben a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó vita terjedelméről a képviselői grémium dönt. Két parlament esetében a törvényjavaslathoz kapcsolódó felszólalások hosszát a parlament elnöke állapítja, illetve állapíthatja meg. Ez a modell használatos a bolgár parlamentben (de nem a második szavazás előtt), valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország parlamentjében.
Hat nemzeti parlamentben maga a parlament dönthet a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó vita terjedelméről. Ez a modell érvényesül Csehországban, Szlovákiában, Hollandiában, Svédországban és Magyarországon.
Három nemzeti parlamentben egyáltalán nincs korlátozva az üléseken a felszólalások hossza. Ez a modell van érvényben Cipruson (az időkeret más kérdések során érvényesül, törvényjavaslatok esetében nem), az észt és a litván parlamentben (az időkeret csak egyes szubjektumokra vonatkozik, nem minden felszólalóra).
