Danko: az uniós csúcstalálkozó segíthet

A szlovák parlament elnöke megjegyezte, időnként érdemes bátornak lenni. „Megérte Pozsonyban nem szokványos, nem hivatalos formában összehívni a csúcstalálkozót. Csaknem valamennyi uniós állam támogatására találtunk. Ez a találkozó megelőzi az európai parlamentek konferenciáját, amelyet Pozsony áprilisban rendez majd meg, s amelyen megszületik a nemzeti parlamentek közös fellépéséről szóló nyilatkozat” – mondta Danko.

Elmondása szerint a parlamenti vezetőknek sikerült megvitatniuk az olyan területekkel kapcsolatos kérdéseket, amelyek kapcsán egységesnek érzik magukat. „Megneveztük a bennünket gyötrő problémákat. Ma sikerült (…) megvitatni a brexit következményeit és az uniós problémákat. Megbeszéltük, hogy hol van a nemzeti politika határa és hol kezdődik az európai politika. Megoldást kerestünk arra, hogy miként kell javítani az egyes parlamentek eljárásain és házszabályain annak érdekében, hogy sokkal gyakrabban ellenőrizzük az egyes EU-val kapcsolatos eljárásokat” – magyarázta a házelnök.

Danko meggyőződése szerint senki sem vonja kétségbe, hogy az EU jó projekt. „A biztonság megsértése hatalmas problémákat okozott abban, hogy miként tekintünk az EU-ra. Ezért kell beszélni a parti őrségről és folytatni a Schengenhez és az euroövezethez hasonló projekteket. Azzal is kell foglalkozni, hogy az EU-nak milyen mértékben kell bővülnie, illetve mikor kell majd annak megálljt parancsolni” – jelezte a házelnök.

A csúcstalálkozó legfontosabb mondatának Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének az üzenetét tartja, aki szerint fontos tudatosítani azt, hogy az EU létrehozását kemény harcok és viták előzték meg. „Nagy szerencse, hogy a jelenkor nemzedékei már nem küzdenek ilyen problémákkal. Ezért mindent meg kell tennünk annak érekében, hogy ne térjünk vissza a múltba. Párbeszédet kell folytatnunk" – szögezte le Danko.

A szlovák házelnök a brexit kapcsán megjegyezte: Nagy-Britannia nagy hibát követett el azzal, hogy távozott az EU-ból. „Az az előnyünk, hogy meg vagyunk győződve az EU létének értelméről, mindent elkövetünk működésének javulása érdekében, miközben megőrizzük nemzeti identitásunkat” – tette hozzá.

Európának érthetőbbé kell válnia

Érthetőbbé kell válnia Európának az emberek számára – véli Angelo Farrugia máltai házelnök. Hozzátette: Málta azt szorgalmazza majd, hogy ez megtörténjen. Rámutatott, hogy létezik egy „brüsszeli buborék“. „Biztosítanunk kell, hogy ez a buborék ne maradjon meg. Pontos kommunikációra van szükség" – mondta Farrugia a pozsonyi uniós csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón.

Málta januárban veszi át Szlovákiától a soros uniós elnökséget. Farrugia jelezte, hogy ő is tervezi hasonló csúcstalálkozók megrendezését. „Ez kiváló módja a párbeszédnek” – szögezte le, s rámutatott a máltai elnökség prioritásaira.

„A máltai elnökség alapelve majd abban rejlik, hogy Európának intelligensnek kell lennie. Figyelembe kell vennünk, hogy milyen kihívásokkal és alkalmakkal párosul. Nem siránkozhatunk a brexit felett, tovább kell lépnünk. Olyan folyamatot kell beindítanunk, amely következtében ismét felélénkítjük és energiával töltjük fel Európánkat” – jelentette ki. Mint mondta, a máltai elnökség a szolidaritással, a biztonsággal és a migrációval is foglalkozik majd.

Farrugia az EU hosszú távú bővítésének szükségességéről is beszélt. „Ez csak az oktatásba, az energetikába, legfontosabb tevékenységeinkbe történő befektetéssel valósulhat meg” – hangsúlyozta, rámutatva a közös piacra. Hozzátette: a digitális piac és a szegénység problémakörével is foglalkozni kell.

Észtországra az uniós elnöki szerep korábban vár, mint az eredetileg tervben volt. „A konszenzusra összpontosítunk” – jelentette ki Eiki Nestor észt házelnök. Észtország még nem hagyta jóvá uniós elnöki programját. „Nem lehet majd kibújni az olyan jelenlegi témák alól, mint amilyen a brexit és a menekültválság. Továbbá az egységes és a digitális piacra is összpontosítani akarunk” – jelezte Nestor.

Gérard Larcher, a francia szenátus elnöke hangsúlyozta annak fontosságát, hogy újból közelítsék az emberekhez Európát. „Azért, hogy az emberek megértsék: az intézmények hozzájuk közel állnak. Európa és polgárai sorsa ezen csúcstalálkozó alapvető témája volt” – jelentette ki. Véleménye szerint a jövőbeni hasonló találkozók programján továbbra is szerepel majd a terrorizmus, az Oroszországhoz fűződő viszony, a szír kérdés és a destabilizált Afrikából történő elvándorlás. „Ezek azok a kérdések, amelyekkel foglalkoznunk kell” – szögezte le, egyúttal nagyra értékelte, hogy sor került a mai informális csúcstalálkozóra.

Kövér: nagyobb szerepet kell kapniuk a nemzeti parlamenteknek

Az eddigi keretekhez képest nagyobb szerepet kell kapniuk az európai uniós döntéshozatalban a nemzeti parlamenteknek, mivel csak rajtuk keresztül lehet számon kérni az európai intézmények tagjait, vezetőit - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken Pozsonyban, az uniós tagállamok parlamenti elnökeinek találkozóján a magyar közmédiának nyilatkozva.

A júliusban kezdődött szlovák uniós elnökség keretében tartott informális találkozón a nemzeti parlamentek jelenlegi szerepe mellett olyan témák is terítékre kerültek, mint az EU egységét veszélyeztető tényezők, ezen belül az uniót érintő bizalmi válság.

Kövér László a találkozón elhangzottakat felidézve rámutatott: több olyan javaslat is volt, amelyek a nemzeti parlamentek ellenőrző szerepének erősítését célozzák. Kifejtette: francia részről elhangzott az a javaslat, miszerint az úgynevezett zöldlapos eljárás bevezetése révén a nemzeti parlamentek kapjanak lehetőséget jogalkotás kezdeményezésére, valamint az is, hogy bővítsék ki azt az időtartamot, amely a nemzeti parlamenteknek rendelkezésére áll annak vizsgálatára, hogy egy adott uniós jogalkotási kezdeményezés sérti-e a tagállami kompetenciákat.

"Ebben azért nem voltunk eddig sikeresek, nemzeti parlamentek, mert nagyon szűk, 8 hetes határidő áll rendelkezésre, hogy megvizsgáljunk egy adott esetben nagyon bonyolult európai jogalkotást" - világított rá Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke az uniót érintő bizalmi válság témája és annak kiváltó okai kapcsán rámutatott: érdemes lenne megvizsgálni, hogy az uniós intézmények betartják-e a saját maguk által hozott kötelező szabályokat, illetve betartják-e azokat a döntéseket, amelyeket számukra írnak elő mások. Kövér László kiemelte: az uniós intézményekkel szembeni bizalmi válság egyik oka az is, hogy míg a nemzeti parlamentek képviselői közvetlenül számon kérhetőek, ez az uniós intézmények vezetőiről nem mondható el, amit egyebek mellett a nemzeti parlamentek szerepének erősítésével lehetne orvosolni.