Csicsai Gábor képviselő a mezőgazdászok nevében kikéri Robert Fico kijelentéseit
Kifejezetten sértő és felháborító a mezőgazdászok számára az, ahogy Robert Fico kormányfő nyilatkozik a mezőgazdasági munkákról, amelyeket alacsonyabb rendű, másodosztályú tevékenységnek ítél összehasonlítva más ágazatokkal.
Erről tanúskodik 2014. január 22-én Šenkvicén a kihelyezett kormányülésen elhangzott mondata, miszerint: “Az alacsony végzettséggel rendelkezők leghamarabb az agrárszektorban tudnak elhelyezkedni.“
"Legfőbb ideje, hogy a kormány képviselői felhagyjanak azzal, hogy - még ha akaratlanul, a helyzetismeret hiányában is, de - úgy beszéljenek a mezőgazdaságról, mint a nemzetgazdaság megtűrt ágazatáról, amellyel negatívan befolyásolják a közvéleményt és így olyan benyomást keltsenek, mintha ez az ágazat munkaerőpiac „elfekvője“ lenne.
Szeretném figyelmeztetni a kormányfőt, hogy a harmadik évezredben élünk és az agrárszektorban tevékenykedő vállalkozók igavonók helyett ma többfunkciós navigációs rendszerrel felszerelt traktorokkal dolgoznak, kapa, cséphadaró és kosarak helyett sarabolót, kombájnt és precíziós vetőgépet alkalmaznak, ami centiméteres pontossággal dolgozik, valamint hasonló, akár több százezres értékű mezőgazdasági berendezéseket használnak. Az istállókban nem 3 tehén és 2 sertés van, hanem a gazdasági fenntarthatóság az állattenyésztésben megköveteli, hogy az állomány legalább 200 - 250 fős legyen. A takarmány tápértéke grammnyi pontossággal van kiszámítva éppúgy, mint az egy főre eső napi takarmányadag összetétele. Minden növény a termőföldön, minden fa a gyümölcsösben, minden állat az adott állományban hosszú, évtizedeken át tartó tudományos kutatás és nemesítő folyamat eredménye, és egy nagyobb termelési egység organikus részét képezi. Ezen egységeknek és a mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatósága éppen a szakképzettségen áll vagy bukik, amely megkövetelendő az ágazat minden szintjén az igazgatótól a portásig.
A kormány jelenlegi és az elkövetkező évekre szóló agrárpolitikájának legnagyobb hiányossága az az utópisztikus és lealacsonyító elképzelés, miszerint az alacsonyabb végzettségű és szociálisan hátrányos helyzetű munkanélküli réteg elhelyezkedését a mezőgazdaságon belül kívánja megoldani. Szeretném egyszer és mindenkorra megcáfolni azt a kommunizmus alatt elterjedt mítoszt, miszerint az állatokat etető, azokkal törődő, a földeken, a gyümölcsösökben dolgozó munkás lehet bárki, mégpedig mindenfajta végzettség nélkül. Ma az egyes termelési folyamatok egy nagyobb egység részét képezik és bármilyen hiba, szakértelmet nélkülöző tevékenység akár több százezres kárt okozhat, valamint a vállalat életképességét is veszélyeztetheti éppúgy, mint az autóiparban vagy más ágazatban.
Minden egyes, a munkanélküliség csökkentésére ilyen elvek alapján elköltött euró csupán az adófizetők pénzének felelőtlen elherdálása. A munkanélküliség csökkentését szolgáló támogatásoknak az új, kis családi gazdaságok létrehozására kell irányulniuk. Itt éppen a megfelelő szakértelemnek kell lennie a támogatás alapfeltételének, hiszen éppen ez garantálja a munkahely fenntarthatóságát. Közismert, hogy minden egyes fenntartható új munkahely a mezőgazdaságban újabb 3 munkahelyet hoz létre a nemzetgazdaság más ágazataiban. A kormánynak nem szabad elherdálnia a támogatásokat, hogy a munkanélküliek tömegeit gyorsan "elrejtse" valahová, és ezzel alibista módon csökkentse a jelenlegi magas munkanélküliségi adatokat.
Meggyőződésem, hogy a munkanélküliek "alacsonyabb rendű munkaerő" jellegű megbélyegzése sérti az emberi méltóságukat. A jelenlegi leépülésből nem a beskatulyázás, hanem egy átgondolt, hosszan fenntartható, a lehetőségek és képességek szerinti átképzés a kivezető út" - áll Csicsai Gábor parlamenti képviselő szerkesztőségünkhöz eljutatott állásfoglalásában.
"Legfőbb ideje, hogy a kormány képviselői felhagyjanak azzal, hogy - még ha akaratlanul, a helyzetismeret hiányában is, de - úgy beszéljenek a mezőgazdaságról, mint a nemzetgazdaság megtűrt ágazatáról, amellyel negatívan befolyásolják a közvéleményt és így olyan benyomást keltsenek, mintha ez az ágazat munkaerőpiac „elfekvője“ lenne.
Szeretném figyelmeztetni a kormányfőt, hogy a harmadik évezredben élünk és az agrárszektorban tevékenykedő vállalkozók igavonók helyett ma többfunkciós navigációs rendszerrel felszerelt traktorokkal dolgoznak, kapa, cséphadaró és kosarak helyett sarabolót, kombájnt és precíziós vetőgépet alkalmaznak, ami centiméteres pontossággal dolgozik, valamint hasonló, akár több százezres értékű mezőgazdasági berendezéseket használnak. Az istállókban nem 3 tehén és 2 sertés van, hanem a gazdasági fenntarthatóság az állattenyésztésben megköveteli, hogy az állomány legalább 200 - 250 fős legyen. A takarmány tápértéke grammnyi pontossággal van kiszámítva éppúgy, mint az egy főre eső napi takarmányadag összetétele. Minden növény a termőföldön, minden fa a gyümölcsösben, minden állat az adott állományban hosszú, évtizedeken át tartó tudományos kutatás és nemesítő folyamat eredménye, és egy nagyobb termelési egység organikus részét képezi. Ezen egységeknek és a mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatósága éppen a szakképzettségen áll vagy bukik, amely megkövetelendő az ágazat minden szintjén az igazgatótól a portásig.
A kormány jelenlegi és az elkövetkező évekre szóló agrárpolitikájának legnagyobb hiányossága az az utópisztikus és lealacsonyító elképzelés, miszerint az alacsonyabb végzettségű és szociálisan hátrányos helyzetű munkanélküli réteg elhelyezkedését a mezőgazdaságon belül kívánja megoldani. Szeretném egyszer és mindenkorra megcáfolni azt a kommunizmus alatt elterjedt mítoszt, miszerint az állatokat etető, azokkal törődő, a földeken, a gyümölcsösökben dolgozó munkás lehet bárki, mégpedig mindenfajta végzettség nélkül. Ma az egyes termelési folyamatok egy nagyobb egység részét képezik és bármilyen hiba, szakértelmet nélkülöző tevékenység akár több százezres kárt okozhat, valamint a vállalat életképességét is veszélyeztetheti éppúgy, mint az autóiparban vagy más ágazatban.
Minden egyes, a munkanélküliség csökkentésére ilyen elvek alapján elköltött euró csupán az adófizetők pénzének felelőtlen elherdálása. A munkanélküliség csökkentését szolgáló támogatásoknak az új, kis családi gazdaságok létrehozására kell irányulniuk. Itt éppen a megfelelő szakértelemnek kell lennie a támogatás alapfeltételének, hiszen éppen ez garantálja a munkahely fenntarthatóságát. Közismert, hogy minden egyes fenntartható új munkahely a mezőgazdaságban újabb 3 munkahelyet hoz létre a nemzetgazdaság más ágazataiban. A kormánynak nem szabad elherdálnia a támogatásokat, hogy a munkanélküliek tömegeit gyorsan "elrejtse" valahová, és ezzel alibista módon csökkentse a jelenlegi magas munkanélküliségi adatokat.
Meggyőződésem, hogy a munkanélküliek "alacsonyabb rendű munkaerő" jellegű megbélyegzése sérti az emberi méltóságukat. A jelenlegi leépülésből nem a beskatulyázás, hanem egy átgondolt, hosszan fenntartható, a lehetőségek és képességek szerinti átképzés a kivezető út" - áll Csicsai Gábor parlamenti képviselő szerkesztőségünkhöz eljutatott állásfoglalásában.
Forrás
Hirek.sk
