Csáky Pál újabb két pályázatot ír ki a felvidéki magyarok számára
A tizenhat fős csoport tagjai a Találkozz a képviselőddel program keretében kaptak meghívást Brüsszelbe. A programot, valamint az Európai Néppárt (EPP) tevékenységét, annak prioritásait a program felelőse, egyben az EPP szlovákiai sajtótanácsadója, Agárdi Attila mutatta be a résztvevőknek. A néppártban Szlovákia hat képviselővel van jelen, akik négy párthoz tartoznak, tehát a legtöbb pártot a szlovák delegáció jegyzi, s Agárdi Attila szerint ez pártcsaládon belül is egyedülálló, ugyanakkor a megosztottság ellenére is általában jónak mondható az együttműködés.
Az EPP a májusi választáson mintegy 50 képviselői mandátummal kevesebbet szerzett, de még így is ez a legnagyobb frakció a brüsszeli testületben. A szlovákiai delegáción belüli viszonyokkal kapcsolatban Agárdi elmondta, a viták kevésbé érintik a gazdasági kérdéseket, érdekek és ügyek vannak, s az erőviszonyok is ezek mentén alakulnak. Ugyanakkor vannak, akik emberjogi és kisebbségi kérdésekben is nyitottak, példaként a kereszténydemokraták képviselőjét, Anna Záborskát említette. Agárdi szerint az EP-ben már egyre inkább elfogadott a Régiók Európája gondolatisága, ami háttérbe szorítja a nemzeti érdekeket, és erősíti a régiókban való gondolkodást, s ezzel a nacionalista törekvéseket is enyhíteni lehet.
Az Európai Parlament tevékenységéről és prioritásairól beszélt a csoport tagjainak Csáky Pál is. Mint mondta, jelenleg a költségvetés van vezető helyen, itt ugyanis nagyon éles vita alakult ki annak kapcsán, hogy a briteknek további két milliárd euróval kellene hozzájárulniuk a közös költségvetéshez. Egyelőre az ügyben nincs megállapodás, így a költségvetést sem hagyták jóvá, s ha ez év végéig nem történik meg, akkor januártól költségvetési provizórium lép életbe. Legalább ilyen fontos a másik nagy téma, a munkanélküliség kezelése is, ahol elsősorban a fiatalok foglalkoztatását kell megoldani.
Csáky Pál képviselőként fontosnak tartja, hogy minél többeket megismertessen az Európai Unió és ezen belül az Európai Parlament működésével, az intézményrendszer felépítésével és hatásköreivel. Épp ezért idén még két újabb pályázatot ír ki. Az egyiket a fiatalok számára, a Mit jelent számomra a magyarságom, hogyan élem meg a magyarságom az Európai Unióban témájában. A magyarság jövője a jövő Európájában témában meghirdetett pályázat az idősebb generáció tagjait szólítja meg. A legjobb pályamunkák szerzői jövőre részt vehetnek egy brüsszeli tanulmányúton. Az MKP EP-képviselője ezzel a két új pályázattal is az együttgondolkodásnak szeretne fórumot teremteni.
Csáky Pál röviddel megválasztása után hirdette meg az első pályázatot, s ebben a rendszerváltás óta eltel 25 év reflexióit várta az egyetemistáktól. Csáky szerint kiderült, a fiatalok tudnak és akarnak is beszélni a témáról, amit az eddig beérkezett munkák száma és színvonala is bizonyít. A pályamunkákat két kategóriában várják, s a fajsúlyosabb tanulmányok kategóriájában a rövid idő ellenére is már több pályamunka született, amelyekből több mint egy tucat írást a bíráló bizottság jónak talált. A legjobbak szerzői egy hónapig gyakornokként dolgozhatnak Csáky Pál irodájában. Az első gyakornok már kint is van Brüsszelben, és a jövő év végéig még legalább 13/14-en kapnak erre lehetőséget. A másik kategóriában, a kisebb terjedelmű írások szerzői ugyancsak jövőre egyhetes brüsszeli tanulmányúton vehetnek részt. Csáky célja, hogy a fiatal felvidéki értelmiségiek, a felvidéki magyarság jövőjének leendő alakítói áttekintést kapjanak az unió adta lehetőségekről és keretekről.
A májusi választások óta újjáalakult az európai intézményrendszer, az Európai Parlament összetétele is jelentősen változott a korábbihoz képest. Kérdés, hogy ezúttal meglesz-e az akarat, a nyitottság arra, hogy európai szinten rendezzék az őshonos kisebbségek jogállását, ami Csáky Pál politikai agendájában is prioritásként szerepel. A képviselő szerint bizakodásra ad okot, hogy formálódóban van egy erős csapat, akik számára ez a kérdés kulcsfontosságú. Nyugat-Európából is bekerültek az Európai Parlamentbe olyan személyek, akik ebben a kérdésben természetes szövetségesnek számítanak, kezdve a finnországi svédek képviselőitől, a baszk és katalán képviselőkön keresztül, a dél-tiroli, avagy a görögországi törökök képviselőjéig.
Csáky Pál már tárgyalt az Európai Népcsoportok Föderalista Uniójának a vezetőjével, és megegyeztek, hogy újra napirendre tűzik a kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést, és ezzel a civil kezdeményezéssel próbálják meg az Európai Uniót rákényszeríteni, hogy bekerüljön az alapszerződésbe a kisebbségi jogok védelme, s a kisebbségek, mint érték védelme.
Emellett – elsősorban a Kárpát-medencei magyar közösségek képviselőivel közösen – egy program kidolgozását tervezik, és konferenciákon, felszólalásokkal, s egyéb politikai kezdeményezésekkel, akár kiállítások sorozatával is szeretnék megszólítani a kisebbségek iránt nyitott képviselőket, s egyúttal megvilágítani ezt a kérdést az európai politika számára – vázolta a közeljövő terveit Csáky Pál.
