Csáky Pál: nehéz körülmények között is vállalni kell érdekképviseletünket

A könyv a még élő kortanúkat kérdezi a mai változó világról, a változó Európáról, a magyarokról, a felvidéki magyarság történetéről és jelenlegi helyzetéről, megpróbálja megfogalmazni üzenetüket az eljövendő értelmiségi generáció számára, illetve arról, hogyan látják a jövőt.

Csáky Pál európai parlamenti képviselő, a könyv szerzője rámutatott: van egy generáció, amelyik a beneši évek után az abszolút nulláról indult. Tagjai különböző régiókból, falvakból érkeztek Pozsonyba, majd nagyon bonyolult, néha nehéz körülmények között, de megalkották a felvidéki magyar szellemi életet. „Szerkesztőségekben dolgoztak, könyveket adtak ki, tanítottak. Az új pedagógusgeneráció, amely az ötvenes években kezdte tevékenységét, szellemi atyák és szellemi iránytűk voltak. Többen már elmentek közülünk, Dobos Lászlót nagyon sokszor emlegették, mint enne az egész csapatnak az egyik központi alakját” – mondta Csáky Pál. 

Az interjúkötet egy olyan értelmiségi generáció indulását idézi meg a mai kor olvasója számára, amelynek még szinte nem volt lehetősége magyarul tanulnia nemhogy a maga szakterületén, de még gyakran az alapműveltséget is csak részben végezhette anyanyelvén. Egy ilyen indulás nagyon nehézkes volt.

Mács József író így emlékezett vissza azokra az időkre: „Tanítóink nem voltak. Majd hogy legyenek tanítóink – mert akkor már engedték, hogy nyissunk iskolákat – elindították a hathetes tanfolyamot, aztán a kilenc hónapos tanfolyamot. Ezzel a két tanfolyammal indult el a szlovákiai magyar iskolai élet. Ilyen helyzet volt akkor, ilyen idők jártak” – fogalmazott. „Mi, akik sárospataki múlttal jelentkeztünk és jöttünk erre a terepre, ahonnan kiseperték az egész magyar értelmiséget, láttuk, hogy itt az alapoktól kezdve kell újra építkezni. Hogyha mi azt nem csináljuk, amit addig csináltunk, akkor sokkal később áll volna talpra a szlovákiai magyarság. Lapokat adtak ki, szerkesztők kellettek oda, én is úgy kerültem egészen fiatalon, még főiskolás koromban az Új Szó szerkesztőségébe” – fűzte hozzá Mács József.

A könyvben megjelenik a kor valósága, amikor a szabad gondolkodást üldözték és jelentősen korlátozták a szabad véleménynyilvánítást. Vannak fogalmak, amelyet a mai generációk már csak a tankönyvekből ismerhetnek, de abban a korban ez meghatározta a korlátokat. Az irodalomban is hiányoznak azokról az időkről a hiteles munkák.

„Totalitarizmus, kommunista hatalom, egypártrendszer. Az embernek egyszerűen nem volt magánélete, lépten-nyomon titkosrendőrökbe botlott. A titkosszolgálat mindenről tudott, figyelték mindenhol az embert. Nincs az irodalomban, amire rá lehetne mutatni, hogy igen, ez azt a kort jeleníti meg hitelesen, amelyet mi akkoriban olyan keservesen éltünk meg. Mert az a hiteles az irodalomban, amikor már egy kicsit mesévé válik a történet. És aki átéli azokat az időket, azok a mese szintjén, a fikció szintjén nem tudja megjeleníteni soha azt a történelmi korszakot” – vélekedett Tőzsér Árpád.

A könyv születését az motiválta, hogy utat mutasson a jövő generációjának, merre juthat ki abból a helyzetből, amelyben ma is van, mert a hiteles tanúk visszatekintéséből könnyebb lehet meghatározni a kitörési pontokat.

„Ha a felvidéki magyarság feladja magát, akkor az ő munkájuk is semmibe vész. Tehát vállalni kell, nehéz körülmények között is vállalni kell az érdekképviseletünket, a szellemiség kialakítását, és azt, hogy ez a közösség életképes maradjon a jövőben is” – hangsúlyozta Csáky Pál, a könyv szerzője.

Csáky Pál európai parlamenti képviselőként egy olyan programot kíván indítani 2017-től, amely támogatja az elbeszélt történelem műfajának segítségével megőrizni azt a történelmi emlékezetet, amely tovább segítheti az eligazodást kisebbségi helyzetünk útvesztőiben.