Csáky: Megoldás a kulturális autonómia
„A szlovákiai magyarság mintha elfáradt volna az elmúlt 20 év harcaiban, az elmúlt 90 év sugalmazásai megtették a magukét. Azt próbálták elhitetni velünk, hogy csak akkor tudunk érvényesülni, ha jól megtanuljuk a szlovák nyelvet, ha asszimilálódunk, feladjuk önmagunkat. A gazdaságban is csak akkor lehetünk igazán sikeresek, ha megpróbálunk a szlovák nemzethez úgy közeledni, hogy a magyarságunkból feladunk valamit” – mondta a Hírek.sk kérdésre, hogy miért írta meg ezt a „szlovákiai magyar közösség lelki tükrének szánt kötetet. Csáky szerint napjainkban minden gondolkodó felvidéki magyarnak fel kell tennie a kérdést, miért tart közösségünk ott, ahol tart.
„A torzulások mintha beértek volna, s a politikai megosztottságunk ez alá emelvényt is ácsolt” – fejtette ki a politikus közíró. Segíteni a helyzeten úgy lehet, ha a magyar közösség szembesül a problémával, ellenkező esetben felgyorsulhat az asszimiláció.
A Hírek.sk kérdésre, hogy a szembesülésen túl a közösségnek mit kellene tennie, hogy a soraiban mutatkozó kedvezőtlen folyamatokat megállítsa Csáky kifejtette, el kell utasítani a „vagy-vagy“ gondolkodást. Az alaptézis, hogy mi ugyanolyan magyarok vagyunk, mint magyarországi testvéreink; ehhez jön a második, a szlovákiai identitásunk. E kettő egymás mellett áll, hangsúlyozta Csáky, s nem vagy-vagy viszonyban, ebből nem lenne szabad feladni. „Mi szlovákiai magyarokként vagyunk lojális, adófizető állampolgárai ennek az országnak“ – mondta Csáky és hozzá tette: a szlovákiai magyar értelmiség elsöprő többsége magyar iskolákból, magyar képzéssel jutott el a csúcsra.
A Hírek.sk felvetésére, hogy a legnehezebb megtalálni a kellő egyensúlyt vagy az arányokat a szlovákok felé történő nyitás és az identitásőrzés között a politikus-közíró kifejtette, a dilemmát az is nehezíti, hogy a z elmúlt 20 évben a többség felől erre a nyitásra nem vagy alig érkezett válasz. „Akkor, amikor elmondjuk, hogy a szlovákokkal békében akarunk élni, azt is elmondjuk, hogy egyenrangú partnerként képzeljük el ezt az életet. S ennek egyik eszköze a kulturális autonómia lehetne” – fejezte be Csáky Pál.
Az Álom a szabadságról Csáky Pál 11. Könyve. Koncsol László, József Attila díjas író a bemutatón azt hangsúlyozta: "ha mindenki úgy gondolkodna, mint ő és még sokan mások, ha nem adnánk el a termőföldünket idegeneknek, ha a vegyes házasságokban élők nem magyartalanodnának el, ha mindannyian magyar iskolába íratnánk a gyermekeinket, ha az anyaországi hatalom párthovatartozástól függetlenül törődne velünk, akkor nem kellene aggódnunk a fennmaradásunkért".
