Csaknem harmincezren léptek ki a második nyugdíjpillérből
A második pillér megnyitásával a kormány azt szerette volna elérni, hogy tízévi takarékoskodás után a lakosok eldönthessék, mennyire előnyös számukra bent maradni vagy kilépni, illetőleg az ezzel kapcsolatos döntésük felelősségét vállalni – ismételte meg újra Richter.
A Szociális Biztosító (SP) Richter szerint májusban újabb levelet küld ügyfeleinek, melyben minden valószínűség szerint az első, a márciusban kiküldött levél bírálataira reagál majd.
„Jelenleg - a második pillérrel ellentétben - egyre több szó esik az első pillérről. Lehet, hogy el kell majd mondani, hogyan alakul az első pillér, milyen irányban fejlődik, azért, hogy az emberek tárgyilagosabban tudjanak dönteni” – mondta a munkaügyi miniszter. Véleménye szerint a kérdésben, hogy melyik nyugdíjbiztosítás előnyösebb az ügyfél részére, az első és második pillér között nem kellene szükségszerűen harcnak lennie.
A második pillérben annak érdemes maradnia, aki 25 évnél tovább kíván takarékoskodni, illetve akinek az átlagbérnél magasabb a fizetése.
„Minden egyes kormánynak szavatolnia kell az állami nyugdíjpillért. Európában a nyugdíjak több mint a 90 százaléka állami nyugdíjpillérek alapján működik” – zárta le a témát a miniszter kiegészítve azzal, hogy változások a jövőben is előfordulhatnak.
Jozef Mihál, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti képviselője a Szociális Biztosító által kiadott röplapot megtévesztőnek nevezte. A volt munkaügyi miniszter minden negyven éven aluli lakosnak azt ajánlja, ne lépjen ki a második pillérből.
„Nyugdíj-folyószámlákon való egyéni takarékoskodás nélkül ezek az emberek nem számíthatnak tisztességes nyugdíjra” – szögezte le Mihál. Huszonöt-harminc év múlva nem lesz, aki dolgozzon az állami nyugdíjszámlákra – hangsúlyozta.
A jelenlegi, nagyjából 70 ezer nyugdíjast a mai negyvenesek, tehát az ún. Husák-gyerekek - akiknek a száma évfolyamonként nagyjából 90 ezerre tehető - váltják, viszont a Husák-gyerekek nyugdíjára a jelenlegi ifjúság dolgozik majd, akiknek a száma évfolyamonként alig éri el az 50-60 ezret - magyarázta az SaS képviselője.
Mihál véleménye szerint néhány évtized múlva az első állami nyugdíjpillér nem lesz képes olyan nagyságrendű nyugdíjak kifizetésére, mint amilyeneket ma folyósítanak. „Svédországban közel a nyugdíjak felét, Hollandiában pedig a felét a második és harmadik nyugdíjpillérből folyósítják” – magyarázta Mihál Richternek rámutatva arra, jó lenne, ha szakembereivel Magyarországtól vagy Csehországtól egy kicsit „messzebbre” látnának.
Mihál Richter szemére vetette a vállalkozói környezet romlását is, s hogy új munkahelyeket nagyrészt állami támogatással hoznak létre. A liberálisok képviselője szerint a kormány az adók és kötelező biztosítások emelésével, a Munkatörvénykönyv módosításával a vállalkozók számára nem enged teret sem a foglalkoztatás, sem a bérek emelésére, de a beruházásokra sem.
Mihál szerint a Smer (Irány) rossz lépései nélkül Szlovákiában a jelenleginél sokkal több munkahely lehetne. Az adók és a kötelező járulékok emelését Richter helyesnek tartja, hisz az államkasszát valahogy meg kell tölteni.
