Chmel módosította a bizottsági döntéseket
POZSONY. Részletesen megválaszolta a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala kisebbségi támogatásokkal foglalkozó kifogásait Juhász László, a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala Nemzeti Kisebbségi Főosztályának főosztályvezetője. A portálunknak is eljuttatott anyag elismeri a késedelmet, s legiszlatív eljárási okokkal magyarázza azt. Tartalmaz azonban több új információt is.
Juhász egyrészt leírja: „A hivatal többször is nyomatékosította, hogy a dotációs törvény parlamenti vitája során olyan módosító indítványok is a normaszövegbe kerültek, amelyek körülményessé teszik a pályázat kiírását, a bizottságok létrehozását és a pályázatok rugalmas elbírálását. A Kerekasztal Koordinációs Bizottsága tagjai által is kifogásolt, a pályázatok anonimitására vonatkozó rendelkezéssel, a bíráló bizottságok tagjairól rendelkező cikkely tartalmával és sok egyéb megfogalmazással hivatalunk nem értett egyet. (...) A hivatalnak az általa kifogásolhatónak minősített törvényt is be kell tartania, ugyanakkor örömmel tájékoztatjuk a koordinációs bizottság tagjait, hogy időközben már elkészítettük a törvény módosító indítványát.”
Másrészt a bíráló bizottságok kapcsán leszögezi: „A törvény szerint a pályázatokat minősítő bizottságnak nem lehet tagja, aki támogatásért folyamodik, de még a pályázó szervezetek vezetőségi tagjainak, alkalmazottainak, s még a pályázókkal közeli kapcsolatban álló személyeknek sem teszi lehetővé a tagságot. Örülök, hogy a Kerekasztal Koordinációs Bizottsága tagjai nem kérdőjelezték meg a bizottsági tagok szakmai felkészültségét, de mert egyszer mégiscsak idézőjelbe teszik a független bizottságok kifejezést, mintegy kétségbe vonva tagjainak szakmai és morális legitimitását, kötelességünk a bizottsági tagok szakmai és morális felkészültségének védelmére kelnie.” Juhász a hivatal alkalmazottainak bizottsági tagságát sem tartja aggályosnak, mivel egyetlen testületben sincsenek többségben. A pályázat anonimitását pedig azzal védi meg, hogy „a pályázókra vonatkozó valamennyi információhoz kizárólag a kormányhivatal vezetője, a miniszterelnök-helyettes és a dotációs program gesztora, a Nemzeti Kisebbségi Főosztály vezérigazgatója jutott hozzá”, s közülük egyik sem volt tagja elbíráló bizottságnak.
Juhász még egy, szerinte „igaztalan vádra” reagál. Azt írja: „A kormányhivatal apparátusa és a kormányalelnök tanácsadói nem módosították, mert nem is módosíthatták a bizottság ajánlásait. Erre egyrészt nincs törvényes lehetőségük, másrészt pedig okuk sem volt. A pályázatok szakmai színvonalát kizárólag a bizottsági tagok véleményezhetik. Mivel a bizottság a miniszterelnök-helyettes tanácsadó szerve, a kormányalelnök volt az egyedüli személy, aki – a hatásköri törvénynek idevágó rendelkezéseinek megfelelően – módosításokat eszközölhetett a végső szerződéskötés előtt a támogatandók listáján. A végrehajtó hatalomnak ez a pozíciója nemcsak a Rudolf Chmel vezette hivatalra vonatkozik, s ezzel a jogával több esetben élt is.”
A pályázatok listája ismert. A bizottsági javaslatok nyilvánosságra hozatalát Juhász a közeljövőben ígéri, zárszóként pedig leszögezi: „Visszautasítom a gyanúsítgatást, hogy egyéni, hivatali és pártérdekek mentén történik a kisebbségi támogatások elosztása. Lehet, hogy a múltban ez volt a helyzet – ahogy ezt sejteni engedi az állásfoglalás –, ezt a gyakorlatot azonban az általam vezetett főosztály nem kívánja folytatni.”
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalán kívül a sajtóban többen, különböző szempontok és összehasonlítások alapján bírálták a kisebbségi kultúrák idei támogatását. Több alapvető, furcsa gyakorlatra rámutató tényre (pl. nem létező honlapok nagy összegű támogatása) sem Jozef Švolík, Rudolf Chmel tanácsadója, sem Juhász László válasza nem adott magyarázatot.
Másrészt a bíráló bizottságok kapcsán leszögezi: „A törvény szerint a pályázatokat minősítő bizottságnak nem lehet tagja, aki támogatásért folyamodik, de még a pályázó szervezetek vezetőségi tagjainak, alkalmazottainak, s még a pályázókkal közeli kapcsolatban álló személyeknek sem teszi lehetővé a tagságot. Örülök, hogy a Kerekasztal Koordinációs Bizottsága tagjai nem kérdőjelezték meg a bizottsági tagok szakmai felkészültségét, de mert egyszer mégiscsak idézőjelbe teszik a független bizottságok kifejezést, mintegy kétségbe vonva tagjainak szakmai és morális legitimitását, kötelességünk a bizottsági tagok szakmai és morális felkészültségének védelmére kelnie.” Juhász a hivatal alkalmazottainak bizottsági tagságát sem tartja aggályosnak, mivel egyetlen testületben sincsenek többségben. A pályázat anonimitását pedig azzal védi meg, hogy „a pályázókra vonatkozó valamennyi információhoz kizárólag a kormányhivatal vezetője, a miniszterelnök-helyettes és a dotációs program gesztora, a Nemzeti Kisebbségi Főosztály vezérigazgatója jutott hozzá”, s közülük egyik sem volt tagja elbíráló bizottságnak.
Juhász még egy, szerinte „igaztalan vádra” reagál. Azt írja: „A kormányhivatal apparátusa és a kormányalelnök tanácsadói nem módosították, mert nem is módosíthatták a bizottság ajánlásait. Erre egyrészt nincs törvényes lehetőségük, másrészt pedig okuk sem volt. A pályázatok szakmai színvonalát kizárólag a bizottsági tagok véleményezhetik. Mivel a bizottság a miniszterelnök-helyettes tanácsadó szerve, a kormányalelnök volt az egyedüli személy, aki – a hatásköri törvénynek idevágó rendelkezéseinek megfelelően – módosításokat eszközölhetett a végső szerződéskötés előtt a támogatandók listáján. A végrehajtó hatalomnak ez a pozíciója nemcsak a Rudolf Chmel vezette hivatalra vonatkozik, s ezzel a jogával több esetben élt is.”
A pályázatok listája ismert. A bizottsági javaslatok nyilvánosságra hozatalát Juhász a közeljövőben ígéri, zárszóként pedig leszögezi: „Visszautasítom a gyanúsítgatást, hogy egyéni, hivatali és pártérdekek mentén történik a kisebbségi támogatások elosztása. Lehet, hogy a múltban ez volt a helyzet – ahogy ezt sejteni engedi az állásfoglalás –, ezt a gyakorlatot azonban az általam vezetett főosztály nem kívánja folytatni.”
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztalán kívül a sajtóban többen, különböző szempontok és összehasonlítások alapján bírálták a kisebbségi kultúrák idei támogatását. Több alapvető, furcsa gyakorlatra rámutató tényre (pl. nem létező honlapok nagy összegű támogatása) sem Jozef Švolík, Rudolf Chmel tanácsadója, sem Juhász László válasza nem adott magyarázatot.
Forrás
Hírek.sk
