Bugár Béla – sofőrként kezdte, politikus lett, szépen meggazdagodott
Bugár Béla körül a parlamentben a nyugdíjasok csoportja gyűlik össze. Elragadtatással veregetik őt vállon, miközben arra sarkallják, hogy ne adja fel, hanem csináljon rendet. A képviselő kezet nyújt nekik, viccelődik velük, miközben újságírói kérdésekre válaszolgat. Szeptember 7. és kormányválság van, amit a Szlovák Nemzeti Párt gerjesztett azzal, hogy felmondta a koalíciós szerződést. A vegyespárt elnöke azonban nyugodtnak tűnik. Pontosan olyan, amilyennek ismerjük: illemtudó, derűs, kedélyes.
Nem esik pánikba, hiszen a politikában már átélt ezt-azt. Bugár ugyanis a politizáláson kívül tulajdonképp semmi mással nem foglalkozott. Igaz, a 80-as években gépészmérnökként dolgozott a pozsonyi ZS vállalatnál, de a ´89-es forradalom óta, ami a harmincas éveiben érte őt, már csak hivatásos politikusként tevékenykedik. Èarnogurský, Meèiar és Dzurinda neve már szinte feledésbe merült, Radièová és Procházka is távozott a politikából. Õ azonban még mindig marad.
Bugár 27 éve aktívan politizál, s ez idő alatt 3 pártot vezetett, 4-szer vált házelnök-helyettessé, és megosztotta a felvidéki magyar közösséget. Többször is köpönyeget váltott, miközben mesés vagyonra tett szert – írja az Aktuality.sk portál.
Csak egyetlen hibája volt
Bugár politikusi ambíciói 1990-be nyúlnak vissza, amikor Szlovákiában megalakult egy új párt – a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM). Azt Janics Kálmán orvos és történész vezette, a sofőrje pedig egy ifjú képviselő, Bugár Béla volt.
„1991-ben Janics őt választotta utódjául. Azt beszélték, hogy ő megbízható, a legfiatalabb, így még nem sáros, ő lehet az új elnök, mert semmit nem találnak, amit rákenhetnének. Talán ez volt a legfőbb ok, ami meghatározta, hogy ő legyen a pártelnök, és jó elnöknek bizonyult“ – magyarázta Bárdos Gyula, aki akkoriban még újságíróként, majd az MKDM szóvivőjeként, aztán a mozgalom képviselőjeként tevékenykedett.
Sokan manapság Bugárra úgy tekintenek, mint a Most-Híd vegyespárt vezérére. Nem is olyan régen azonban a szlovákiai magyar politikai képviselet a szlovákok számára kényes témákat nyitott meg. Például a Beneš-dekrétumokat és Dél-Szlovákia esetleges autonómiáját. Az is az igazsághoz tartozik, hogy éppen a magyar pártok képviselői voltak azok, akik szintén hozzájárultak a meèiarizmus bukásához.
Az MKDM 1998-ben egyesült két másik magyar párttal, így jött létre a viszonylag erős Magyar Koalíció Pártja (MKP), amelynek Bugár az elnökévé vált.
„A magyar elit akkoriban jelentős szerepet játszott. Félreállítottuk Meèiart és a két Dzurinda-kormány részét képeztük, amely sok hasznos dolgot tett. Az akkori érdem Bugáré is, hiszen ő irányította a pártot“ – értékelte visszamenőleg az 1998 és 2006 közti éveket Bárdos Gyula.
Bugár, aki egész idő alatt házelnök-helyettes is volt, az egyik legnépszerűbb politikussá vált. „Az összes közül a legjobb, csak ne lenne magyar“ – szokták mondogatni a szlovákok.
Viszály
Bugár karrierjében a 2006-os választások után állt be törés. Bár az MKP aránylag jó eredményt ért el, ám nem került be a kormányba. Az új kormányfő Robert Fico lett, aki a koalícióba a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmat (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) hívta meg.
Az MKP berkeiben nőtt az elégedetlenség és a belső viszály, ami a párt 2007-es évi kongresszusán csúcsosodott ki, amikor Bugárt a pártelnöki posztért vívott harcban, szoros küzdelemben legyőzte Csáky Pál. Mi történt valójában?
„A párt több határozatot fogadott el például arról, hogy nem csatlakozik majd a magyarországi választási kampányhoz, ám Duray alelnökként Magyarországon tartózkodott és kiállt a Fidesz mellett. Az MKP-ban felerősödtek olyan hangok, hogy a továbbiakban ne legyen alelnök, inkább csak egyszerű párttag. Ez azonban nem tetszett Duraynak, belső puccsot szervezett, Csákyt meggyőzte arról, hogy Bugár ellenében jelöltesse magát“ – magyarázta Simon Zsolt egykori mezőgazdasági miniszter, aki akkoriban az MKP képviselője volt.
Bugár veresége után távozott az MKP-ból, és Simonnal együtt megalapította a Most-Híd vegyespártot. Ezt annak ellenére tette, hogy a kongresszus után kijelentette, végleg befejezi a politizálást.
„Az MKP-nak nincs értelmes programja, víziója és nem tud világosan megnyilvánulni. Elveszik a politikai mérlegen, izolálódik és magába zárkózik“ – magyarázta Bugár 2009-ben azt, hogy miért hagyja el Csákyt és alapítja meg a Most-Hidat.
Az MKP-ban maradt emberek azonban másként tekintenek a történtekre. Az említett kongresszus előtt állítólag egyeseknek egyre kevésbé tetszett Bugár befolyásos oligarchákhoz, főként Világi Oszkárhoz való kötődése - fogalmaz az Aktuality.sk
Én és a vállalkozók? Ez hatalmas ostobaság!
„Már a közgyűlés előtt nyikorgott a kerék. Többször előfordult, hogy annak ellenére még rám sem volt ideje, hogy a párt frakcióvezetője voltam, ám az üzletemberek többször is nála üldögéltek. A biznisz-szárny nagyon erős volt, kezdte diktálni az ütemet“ – állítja Bárdos Gyula.
A vállalkozók pártra gyakorolt befolyása már a 2006-os választások után megnyilvánult, amikor az MKP az Irány-Szociáldemokráciával (Smer-SD) közös koalícióról tárgyalt.
Duray Miklós, az MKP akkori alelnöke szerint „a párt pénzügyileg orientált csoportja“ azt akarta elérni, hogy a magyarok kérjék maguknak a jövedelmező közlekedési tárcát, bár az eredetileg tervben sem volt. „Ezzel Fico nem értett egyet, ezért nem kerültünk be a kormányba“ – magyarázta Duray a parlamentnelisty.sk portálnak.
Maga Bugár azonban többször is cáfolta azt, hogy valamiképp is kötődött volna a vállalkozókhoz. „Ez hatalmas ostobaság“ – reagált erre tíz évvel ezelőtt a Sme napilapnak. „Semmiféle nyomást nem vettem észre a vállalkozók részéről“ – állítja Simon Zsolt is.
Bárhogy is volt, az MKP kettéválásának és a Most-Híd megalakulásának messzemenő következményei voltak. A magyar választók szavazatai kétfelé osztódtak, s az MKP azóta nem jutott be a parlamentbe. Ezt pedig az MKP hű tagjai mindmáig nem felejtették el, felhánytorgatják Bugárnak.
Árulás
„Amikor még ő volt a pártelnök, Bugár mindig azt mondogatta, ha valaki az MKP ellen lép fel, akár ő maga is, azt meg kell akadályozni, mert ezzel árt a közösségnek. Mindig azt mondta, nehezen jutottunk el a három magyar párt egyesítéséig, s ezt az egységet védelmeznünk kell, nehogy megosszanak minket” – emlékezett vissza Bárdos.
Az MKP-t elkerülte a választási siker, Bugár a Most-Híddal már a 2010-es választások során bejutott a parlamentbe. A párt valamivel több, mint 8 százalékot szerzett, s a Radièová-kormány tagja lett. Bugáréknak kétségtelenül segített, hogy néhány olyan ismert szlovák személyiség is szerepelt a jelöltlistájukon, mint Rudolf Chmel, Peter Zajac vagy František Šebej.
A következő két parlamenti választáson aztán a Most-Híd már hét százalékot sem szerzett. Legutóbb Simon szerint az ártott a pártnak, hogy nem utasította el kategorikusan a Ficóval való kormányzást. „Nem értettem, mert a pártba jött Lucia Žitòanská, aki az SDKÚ-ban a legtöbb szavazatot szerezte. Csakhogy olyan választókról volt szó, akik elutasították az együttműködést a Smerrel” – mondta.
Amikor végül Bugár rábólintott a Smerrel és az SNS-szel való koalícióra, sokan ezt árulásként értelmezték, és nemcsak azért, mert a Most-Híd az előző hónapokban az óriásplakátokon arról győzködte a választókat, hogy elképzelhetőnek tartja a kormányzást a Smer nélkül.
„A magyar nemzetiségű polgárok mindig úgy tekintettek a magyar politikusokra, mint akik a jó oldalon állnak. Meèiar ellen, Fico ellen… Mondtam, hogy ilyen konstelláció mellet ez halotti csók a párt számára. Hosszú távon el lehet temetni, ezt a választók nem bocsátják meg” – jegyezte meg Simon, aki tavaly tiltakozásképp kilépett a pártból.
Hogy ízlik a hatalom?
A közvélemény-kutatások mégsem adnak teljesen igazat Simonnak. A Most-Híd támogatottsága jelenleg valahol öt és hat százalék között mozog, a párt nem kezdett olyan mélyrepülésbe, mint például a Háló (Sie).
Bárdos Gyula szerint a Most-Híd ezt egyetlen embernek köszönheti. „Máig vannak olyanok, akik azért szavaznak Bugárra, mert ő Bugár. Nem érdeklik őket a részletek” – jegyezte meg.
Úgy tűnik, hogy Bugár Béla egyhamar nem tervezi befejezni politikai pályafutását. A Denník N lapnak adott interjúban elismerte, 2020-ban is indulni akar. Bárdos úgy véli, ráérzett a hatalom ízére. „Vélhetően hozzászokott, hogy mindig mindenütt jelen van, fontos embernek tartják, s ahová megérkezik, ott ünneplik őt. Talán jobb lenne, ha valamennyi politikus elolvasná a Hogyan ízlik a hatalom című könyvet“ – mondta el Bugárról az egykori közeli munkatársa.
Hozzá kell tenni, hogy Bugár nevéhez nem kötődik nagyobb botrány. Talán azért, mert soha nem volt mersze a végrehajtó hatalom közelébe menni. Vagyonbevallásaiban már évek óta azt tünteti fel, hogy parlamenti képviselői fizetésén kívül nem rendelkezik más bevétellel. Évente durván 23-27 ezer eurót keres.
Ennek ellenére a Most-Híd elnöke nem tartozik a szegényebb képviselők közé. Még 2006-ban megvásárolt 42 ezer négyzetméternyi termőföldet a Dunaszerdahelyi járásban, amiért 25 ezer eurót fizetett. 2014-ben viszont 528 ezer euróért adta el az államnak a telkeket, amelyeken az R7-es gyorsforgalmi út halad majd keresztül. A tiszta nyeresége meghaladta a félmillió eurót. Bugár azzal érvel, hogy a földek vásárlásakor nem tudta, hogy arra halad majd az R7-es nyomvonala. A Politika open elnevezésű kezdeményezés úgy becsüli, a Most-Híd elnökének vagyona – bankszámláin, készpénzben vagy értékpapírban – 660 ezer euró körül mozog.
