Brüsszel vizsgálja a műsorsugárzás szlovák nyelvi szabályozását
A szlovák parlament 2013. október 22-én hagyta jóvá a műsorsugárzásról és műsorszórásról szóló törvény módosítását, amellyel az Európai Bizottság (EB) kifogásaira reagált. Az EB kifogásolta a hatósági engedély alapján történő szlovákiai műsorsugárzás jelenlegi nyelvi szabályozását, hivatkozva az EU működéséről szóló szerződés 56. cikkében foglalt jogokra. Az elfogadott törvény alapján azon műsorszolgáltatók, amelyek engedéllyel rendelkeznek, hogy az EU valamely hivatalos (a szlováktól eltérő) nyelvén sugározzanak műsorokat, és akik programkínálatukat a Szlovákiában letelepedett egyéb uniós államok polgárainak kívánják nyújtani, a jövő évtől kivételként mentességet élveznek a kötelező államnyelv használata alól.
Ezzel szemben a most jóváhagyott módosítás szerint a szlovák Frekvenciatanács az engedélyezést elutasíthatja abban az esetben, ha a kérvény regionális vagy helyi sugárzásra vonatkozik, illetve, ha az adott területen az államnyelven nincs elégséges regionális műsorszórási kínálat. A kulturális minisztérium szerint ezzel „biztosítva lesz a szlovák állampolgárok joga, hogy régiójuk vagy városuk történéseiről államnyelven tájékozódjanak”. Azt azonban a törvény nem tartalmazza, hogy mi az elégséges és milyen kritériumok alapján határozzák ezt meg. Ráadásul a törvény kimondja, hogy a Frekvenciatanács ülései, amelyeken sugárzási engedélyekről tárgyalnak, akárcsak az ülésen készült jegyzőkönyvek, nem nyilvánosak.
A törvény diszkriminatív rendelkezései miatt Bauer Edit, az Magyar Közösség Pártjának Európai Parlamenti képviselője a következő kérdéseket intézte a Bizottsághoz:
1. Összhangban van-e a licenc odaítélésére vonatkozó korlátozás az EU működéséről szóló szerződés 56. cikkében foglaltakkal, illetve az Európai Bizottság korábbi kifogásaival?
Továbbra is érvényes marad viszont az a törvény általi megkötés, hogy a kisebbség nyelvén sugárzott adásokat – a műsorszolgáltató költségén – államnyelven feliratozni vagy szinkronizálni kell, ami közszolgálati feladatokat ró a magánszolgáltatókra.
2. Az Európai Bizottság meglátása szerint nem diszkriminatív-e a szabályozás, hiszen különbséget tesz a bevándorló uniós polgárok és Szlovákia nem szlovák nemzetiségű állampolgárai között?
3. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága 2010. októberi véleményében kifogásolta a Szlovákiában kisebbségi nyelven sugárzó televíziós műsorszolgáltatokat terhelő, anyagi többletteherrel járó, államnyelvvel kapcsolatos kötelezettséget, rámutatva arra, hogy „abban az esetben, ha a szlovák állami szervek teljes kétnyelvűséget akarnak elérni, kívánatos lenne, ha maga a szlovák állam nyújtana pénzügyi keretet a műsorok feliratozására és szinkronizálására”. A szóban forgó kötelezettség azóta sem szűnt meg, és az állam továbbra sem biztosít anyagi kompenzációt az említett szolgáltatóknak a többletköltségek enyhítésére. Összeegyeztethető ez a kötelezettség a közösségi joggal?
A feltett kérdésekre a Bizottság nevében Michel Barnier biztos a következőket válaszolta:
"A Bizottság jelenleg vizsgálja azt a közelmúltban megjelent szlovákiai jogszabályt, amely a nem szlovák európai uniós nyelvű televízió- és rádióprogramok sugárzását és továbbközvetítését szabályozza. Amint arra helyesen rámutatott a tisztelt képviselő, a módosításoknak meg kell felelniük az uniós jog előírásainak, nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56. cikkének. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően az egy vagy annál több hivatalos nyelv védelme vagy előmozdítása érdekében a tagállamok által bevezetett bármilyen korlátozásnak diszkriminációmentesnek, a cél elérése érdekében megfelelőnek és szükségesnek kell lennie. A Bizottság vizsgálata a tisztelt képviselő kérdésében felvetett konkrét aggályokra is ki fog térni" - áll Michel Barnier biztos válaszában.
