Bővülnek a gyerekek jogai a családról szóló törvény módosításával
A javaslat alapján a lehető legszélesebb körben kellene érvényesülnie annak az alapelvnek, amely szerint minden gyermeknek születésétől kezdve természetes családi közegben kellene felnőnie. A jogszabály hangsúlyozza: végső megoldásként kell tekinteni a gyerekek intézményes gondoskodás alá történő helyezését.
A törvény szövegébe bekerült az a rendelkezés miszerint „a társadalom elismeri, hogy a gyermek sokoldalú és harmonikus fejlődése szempontjából a legmegfelelőbb a gyermek anyjából és apjából álló stabil családi közeg". A bírák követelményei alapján és az illetékes ENSZ-bizottság ajánlásai után a módosításban meghatározták a gyermek érdekének kritériumait is.
A módosítás világosan megszabja a bíróságok eljárását az esetben, ha a gyermek elveszti a biológiai szüleit, vagy ha ők a továbbiakban nem gondoskodhatnak róluk. Ha a gyermekről nem gondoskodhat a biológiai szülő, akkor a bíróságnak egy olyan személyt (pl.: nagyszülőt, testvéreket, a szülők testvéreit) kell keresnie, akinek a gondozására bízhatná őt. Ha nincs ilyen személy, akkor a bíróságnak őt nevelőszülőknél kell elhelyeznie. Ha pedig az sem sikerül, akkor utolsó megoldásként jöhet szóba az intézményes gondoskodás.
A pótlólagos személyes gondoskodás kapcsán az új évtől él majd az a lehetőség is, hogy a gyermeket a külföldön, uniós tagországokban élő közeli hozzátartozókra bízzák.
Mivelhogy nő az egymással össze nem házasodó párok gyermekeinek száma, a módosítás arra a lehetőségre is reagál, hogy a szülők szétköltözése esetén miként találjon megoldást arra, hogy a gyerek a többi közeli hozzátartozójával is kapcsolatban lehessen. Válás esetén ugyanis a nagyszülők kérhetik az unokájukkal történő további kapcsolattartás lehetőségét, ám a szülők élettársi viszonyának felbomlása esetén azt nem igényelhetik. A módosítás után a nagyszülők és a további közeli hozzátartozók az utóbbi esetben is kérhetik majd unokájuk láthatását.
Változnak az apaság tagadásának szabályai is. Az a férj, aki megtudta, hogy mégsem ő a gyermek apja, az apaság tagadását attól kezdve három éven át kérheti, hogy ez a tény hivatalosan a tudomására jutott.
Változások lesznek az eltitkolt szülések esetében is. A nőnek eltitkolt szülés után két hónapja lesz majd saját döntése megváltoztatására. Jelenleg az anya az egészségügyi ellátásról szóló törvény alapján a gyermek születését követő hat héten belül adhatja be fellebbezési kérelmét saját személyének eltitkolásával kapcsolatban.
A bíróságok januártól gyorsabban döntenek majd a külföldi érdekeltségű gyermekrablások esetén. Az ún. hágai egyezmény alapján hat héten belül el kell rendelni a gyermek visszajuttatását az országba. A módosítás a bíróság olyan eljárását vezeti be, hogy a gyermeket az előzőleg megszokott tartózkodási helyére szállítsák vissza akkor, ha nem érvényes azon különleges indokok egyike, amely miatt a visszajuttatása nem lehetséges vagy nem megfelelő.
A módosítás a kiskorú gyermek visszatéréséről szóló speciális eljárást is bevezeti. A bírósági döntés ellen csak ezen esetekben lehet majd fellebbezni, kizárandó a rendkívüli jogorvoslat. A panaszosnak és a másik félnek is mindjárt az első tárgyaláson be kell mutatnia valamennyi bizonyítékot azért, hogy a tárgyalásokat ne kelljen folyamatosan elnapolni. Ha a javaslattevőnek nem lesz szlovákiai jogi képviselője, akkor meg kell adnia egy olyan szlovákiai lakcímet, ahová a hivatalos leveleket kézbesíthetik.
