Börtön vár a hanyag polgármesterekre
A törvény a megyék elnökeire és a helyi polgármesterekre vonatkozik, s azért fogalmaz úgy, hogy „hanyagságból, hozzá nem értésből” fakadó cselekményért kaphatnak börtönt, mert Lucia Žitòanská igazságügyi miniszter szerint a szándékosságot a bíróság a legtöbb esetben nem tudta, tudja bizonyítani. Gondolkozzon a falu „eleje", mielőtt meghoz egy döntést vagy aláír valamit.
A helyi és regionális választott tisztségviselőknek azonban semmilyen törvény nem írja elő, hogy ilyen-olyan végzettségüknek, szakmai tapasztalatuknak, jogi jártasságuknak kellene lennie. És egyelőre a belügyminisztérium sem szándékozik ezt a köztisztséget minimális iskolai végzettséghez kötni. Legalábbis: ilyen kitétel nem szerepel az új választójogi törvény társadalmi vitára bocsátott szövegében. Maradnak benne az eddigi feltételek, döntően a minimális életkor. Akkor is, ha maga Iveta Radièová mondta ki nyilvánosan a legutóbbi helyhatósági választások eredménye láttán, hogy egy minimális követelményrendszert, műveltségi szintet, jártasságot a közügyekben meg kell követelni a polgármester-jelöltektől is.
A készülő törvényjavaslat azonban más részletekre fókuszál. Hivatásos és univerzális Központi Választási Bizottságot (KVB) állítana fel hét évre, melynek tagjait a jelenlegi parlamenti pártok jelölnék és választanák meg. (Eddig úgy volt, hogy minden, a parlamenti választásokon induló párt jelölhetett egy-egy képviselőt a bizottságba, amely a következő választásokig működött.) A profi KVB nemcsak a választási panaszok kivizsgálására, orvoslására lenne hivatott, hanem a szabálysértésekért szankciókat is kiróhatna.
Most, hogy bűncselekménnyé minősül át a szavazatvásárlás (választási korrupció), s akár két év börtönt is kiszabható érte, amennyiben valakire rábizonyítják, hogy lefizetett vagy pénzt, ajándékot, ételt-italt elfogadott, az sem mindegy, milyen politikai összetételű testület tesz majd feljelentést korrupció gyanúja miatt a speciális törvényszéknél.
