Berényi: kizárt, hogy megegyeznénk a Smerrel

Arra a kérésre, hogy Szlovákia az elmúlt választási időszakban hová jutott, Berényi József elmondta, véleménye szerint az ország bizonyos területeken jobban áll, mint négy évvel ezelőtt. „Például az infláció már hosszabb ideje alacsony, az állami költségvetés hiánya csökken. Ugyanakkor bizonyos területeken rosszabbul állunk, ilyen például a korrupció és a klientelizmus. Megmutatkozott, hogy a kormány ezek ellen nem harcol. A Váhostav esete rámutatott, hogy a kormány erősen kötődik egyes nagyvállalkozókhoz, akik ellen nehezen veszi fel a harcot. A pedagógusok és a nővérek választások előtti ténykedése annak a bizonyítéka, hogy a kabinet ezeken a területeken is csődöt mondott, nem volt képes a szükséges reformok átültetésére“ – fejtette ki.

Az MKP elnöke szerint a március ötödikei parlamenti választások főként arról szólnak majd, hogy az egyes politikai pártok hogyan akarnak harcolni a korrupció és a klientelizmus ellen, illetve miként akarják orvosolni az egészségüggyel és oktatásüggyel, valamint az elégtelen infrastruktúrával kapcsolatos égető problémákat. Hozzátette: az utóbbi gonddal, amely maga után vonja a nagymértékű munkanélküliséget, elsősorban Dél-Szlovákia lakossága szembesül. Mint mondta, a menekültválság is hatással van ránk. „Annak köszönhetően, hogy Magyarország lezárta határait, ez a probléma kikerült bennünket, de ez csak átmeneti helyzet. Ezért a menekültválsággal is foglalkozni kell“ – szögezte le.

Berényi a korrupciót és Dél-Szlovákia infrastrukturális fejlesztését úgy orvosolná, hogy az ún. postafiókcégeknek lehetetlenné tenné, hogy pályázhassanak, illetve bármilyen gazdasági történésekben részt vehessenek, amelynek köze van az államhoz. „Azon vállalkozókra, akik csődöt jelentettek, vállalkozói tevékenységük ismételt beindításával kapcsolatban 10 éves moratóriumnak kellene vonatkoznia. Azoknak pedig, akik nem fizették ki az alvállalkozóikat, csak korlátozott lehetőséget kellene biztosítani ahhoz, hogy részt vállaljanak az államhoz kötődő aktivitásokból. Ami pedig az infrastrukturális fejlesztést illeti, az R7-es és az R2-es gyorsforgalmi útra szükség van Dél-Szlovákiában. A kormányok azonban erről elfeledkeztek. Ezekre a gyorsforgalmi utakra azért van szükség, hogy a déli térségekbe is érkezzenek vállalkozók, befektetők“ – magyarázta.

A pártelnök elmondta, a nagy munkanélküliséggel küzdő régiókba adókedvezményekkel csalogatnák a vállalkozókat és befektetőket. Az uniós alapok is segítséget jelenthetnek. „Bevezetnénk az uniós támogatásokról mikrorégiók alapján történő döntéshozatal rendszerét“ – jelentette ki.

A pedagógusok időszerű sztrájkjával kapcsolatban Berényi József elmondta, nagyon pozitívan tekint arra, hogy a tanítók nem csupán béremelést követelnek, hanem az egész oktatásügy rendszer átalakítását, s hogy az oktatásügy és a művelődés kérdése a jövendő kormány prioritásává váljon. „Az oktatásügy támogatása mindmáig nincs megfelelő szinten. Bár a kormány előrukkolt a duális képzéssel, de vannak még ki nem használt lehetőségek azon a téren, hogy miként kapcsolják össze a középiskolai rendszert a munkapiaci igényekkel. Ami pedig a felsőfokú oktatást illeti, inkább a minőség, mint a mennyiség élvezzen elsőbbséget. Talán manapság a főiskoláknak túl sok kihelyezett szakuk van“ – jegyezte meg.

Az egészségügyi gondok kapcsán elmondta: bár ebben az ágazatban elegendő pénz van, de azt az eddiginél hatékonyabban kellene kihasználni. Úgy véli, nagyfokú diszkrimináció mutatkozik az állami és a magánkézben levő kórházak között, amit meg kell szüntetni. „Az egészségbiztosítóknak azon a téren nem kellene szabad kezet hagyni, hogy kiválaszthassák, melyik kórházaknak vagy orvosoknak fizetnek másoknál több pénzt. Be kell vezetni a DRG rendszert és megoldást kell találni az egészségügyi dolgozók bérezésére“ – egészítette ki az elmondottakat.

A TASR újságírója megjegyezte, hogy az MKP programjában korábban szerepelt az autonómia kifejezés, amitől aztán megvált a párt, s helyette a területi felosztás egyfajta módosítása szerepel. A riporter arra volt kíváncsi, hogy ez nem az autonómia elérésére irányuló újabb kísérlet-e. Berényi válaszában hangsúlyozta, az MKP tiszteletben tartja Szlovákia területi egységét. „Az autonómiát azért hagytuk ki programunkból, mert erre a fogalomra a szlovákok és a magyarok egymástól eltérően tekintenek. Semmi esetre sem akarjuk ingerelni a szlovákokat, ehelyett mindenkinek világossá akarjuk tenni, hogy manapság a szlovákiai magyarok helyzete nem jó. Most 110 000-rel kevesebben vagyunk, mint 25 évvel ezelőtt. Az általunk kitűzött célok alapját az jelenti, hogy Dél-Szlovákiában erős asszimiláció és a magyarság elvándorlása mutatkozik. Helyzetünk komolyra fordult. Úgy tűnik, ha ez a jelenség folytatódik, akkor közel 60 év múlva már nem lesz itt magyar közösség. Nem hiszem, hogy ez Szlovákia számára jó lenne. Az ország számára hozadékot jelent a magyar közösség” – hangsúlyozta. 

Arról is szólt, hogy az MKP esetleges kormányba kerülése során prioritásuknak tartanák az egészségügy és az oktatásügy gondjainak orvoslását, Dél-Szlovákia infrastrukturális fejlesztését, a foglalkoztatottsági program támogatását, valamint a kisiskolák, illetve kis létszámú osztályok megszüntetése megakadályozásának kérdését. „Az utóbbi érzékeny kérdés számunkra. Azokban a községekben, ahol magyar kisebbség él, a kisebb osztályok megszüntetése felerősítheti az asszimilációt. Ezért a kis osztályokat meg akarjuk őrizni. Hosszú távon meg kell vitatni, hogy mit kell tenni az asszimiláció megállítása érdekében“ – fejtette ki.

A pártelnök a várható választási eredmények kapcsán elmondta, kulcsfontosságúnak tartja a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék megszerzését. Megjegyezte, az MKP számára reménykeltő az a tény, hogy a legutóbbi megyei, helyhatósági és államfőválasztás során is jó eredményeket ért el, ezért esélye van a parlamenti bejutásra.

A riporter azt is felhozta: három többségében magyar jelölteket indító párt (MKP, Most-Híd, Magyar Kereszténydemokrata Szövetség) között osztódnak majd szét a szlovákiai magyar választók voksai, ami nehezítheti az MKP törvényhozásba történő bejutását. Ennek Berényi is a tudatában van, ám mint mondta, „ideje, hogy végre kiderüljön, milyen párt is a Most-Híd”. „A szlovák sajtónak azt mondják, hogy (a Most-Híd) nem magyar párt, a magyar sajtónak pedig azt, hogy igen. Én magam sem tudom, milyen párt is ez. Természetesen ahogy mi, ők is megszólítják a magyar választókat, sőt, egy harmadik párt is létezik. Mi igyekeztünk koalícióra lépni a Most-Híddal, amely azonban mindjárt a 2014-es helyhatósági választások után kijelentette, nem akar velünk koalícióra lépni. Azt gondolom, hogy ez hiba volt, együtt nagyobb százalékot és több parlamenti képviselőt szerezhettünk volna, de ez nem sikerült“ – fejtette ki. Berényi ennek ellenére nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a jövőben a parlamentben mégis együttműködjenek a vegyespárttal. „Az ellenzéknek a parlamenten belül együtt kell működnie, és ha lehetőség nyílik jobboldali koalíció kialakítására, abból senki sem zárható ki“ – szögezte le, hozzátéve: jobboldali kormány létrehozását pártolja.

„Nemrég zajlott az EPP pozsonyi tanácskozása, s ott annak vezetősége kinyilvánította azon kívánság, hogy ha ez nem sikerült a választások előtt, akkor legalább a választások után igyekezzünk koalíciót létrehozni a jelenlegi ellenzéki pártokból“ – mondta az MKP elnöke. Határozottan állítja, hogy az Irány-Szociáldemokráciának (Smer-SD) nemet  mondanak majd. Mint mondta, ha meghívnák őket, illő módon elmennének a Smer-SD kormányalakítással kapcsolatos tárgyalásaira, de kizártnak tartja, hogy ezzel a párttal meg tudnának egyezni egy közös programról. „A tárgyalásra el kell menni, de rajtuk múlik, hogy egyáltalán meghívnak-e. Nem mi vagyunk az elsők Robert Fico telefonkönyvében, hanem inkább a Szlovák Nemzeti Párt, a Most-Híd, a Háló vagy a Kereszténydemokrata Mozgalom” – jegyezte meg. „Természetesen  ha valaki megnyeri a választást és tárgyalásra hív, azt nem utasítjuk el. Ez kulturálatlan és illetlen lenne.  Az azonban kizárt, hogy meg tudnának egyezni egy közös programról” – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, miszerint az MKP és az SNS közötti küzdelem enyhülni látszik, így lehetségesnek tartja-e az esetleges együttműködést, Berényi József leszögezte, ezt elképzelhetetlennek tartja. „Igaz, hogy jelenleg nem folyik olyan éles harc a két párt között, mint Ján Slota idején, de csak a parlamentben mutatkozik majd meg, milyen valójában az új SNS politikája” – fogalmazott.