Berényi József: az elmúlt négy év kisebbségi szempontból teljes kudarc

„Sajnos, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy az elmúlt négy év kisebbségi szempontból teljes kudarc volt” – fogalmazott Berényi József, alátámasztva ezt azzal a ténnyel, hogy a Most-Híd vegyespártnak az elmúlt négy évben két, kisebbségekre vonatkozó javaslata volt, ám egyiket sem tudta sikerre vinni a törvényhozásban. Az MKP elnöke szerint ez nem volt így a 2006 és 2010 közötti időszakban, amikor még az MKP is parlamenti párt volt, és ellenzéki pozícióból képes volt három fontos javaslatot is elfogadtatni, mégpedig hogy a 2011-es népszámláláson mindenki kaphatott magyar kérdőívet, és ekkor sikerült elérni azt is, hogy a tankönyvekben magyarul is megjelenhessenek a földrajzi nevek, illetve, hogy a Mikolaj-féle közoktatási törvénytervezetből kikerüljenek a magyarellenes passzusok. Mindez akkor történt, amikor a Smer nem egyedül, hanem a HZDS-szel és az SNS-szel közösen kormányzott – fogalmazott Berényi József.

„Most a helyzet ennél rosszabb, a Most-Híd semmilyen eredményt nem ért el az elmúlt négy év alatt, és közben az iskoláink is veszélybe kerültek, amit az elmúlt 50 évben mindig sikerült megvédeni.” Az MKP elnöke szerint ez az áldatlan állapot csak akkor változhat, ha hatékony magyar érdekképviselet lesz a parlamentben.

Az MKP-nak a kulturális támogatások rendszerére van önálló javaslata, hiszen a szlovákiai magyarság megmaradásáról és gyarapodásáról szóló program a kultúra és az oktatásügy helyzetére is rendezést kínál, ugyanakkor a párt nem zárkózik el attól, hogy más javaslatok mögé odaálljon, illetve kész akár a Most-Híd elképzelését is támogatni, a javaslatokról azonban tárgyalni kell. „Nem zárkózunk el attól, hogy támogassuk akár a Most-Híd javaslatát is, és ha bekerülünk a parlamentbe, el is tudjuk érni, hogy azt a többi párt is elfogadja” -  fogalmazott Berényi, aki ezt a meggyőződését arra alapozza, hogy az első Fico-kormány idején a szlovák–magyar kapcsolatok mélyponton voltak, az MKP mégis eredményes tudott lenni az említett három javaslatával. „Most azért nem ment át a Most-Híd javaslata, mert a párt fegyelmezetlen volt, és nem szervezte meg, hogy elegen támogassák a kulturális alap tervezetét. Mi ilyen hibát nem követtünk el, parlamenti pártként midig fegyelmezetten szavaztunk” – mondta a párt elnöke.

Bárdos Gyula, az MKP elnökségi tagja is arra mutatott rá, hogy a Most-Híd felelőtlen volt ez ügyben, hiszen mindössze hat szavazat hiányzott ahhoz, hogy a javaslat zöld utat kapjon. Ugyanakkor Bugár Béla pártjának három képviselője sem nyomta meg a szavazógombot (a parlamenti szavazásról szóló jegyzék szerint Csicsai Gabriel, František Šebej és Rudolf Chmel nem szavazott), illetve további hat ellenzéki honatya is hiányzott a szavazásról.

Bárdos Gyula a Csemadok elnökeként azt is hiányolta, hogy a Most-Híd nem folytatott széleskörű vitát az ügyben, nem kérte ki az érintettek véleményét, így a Csemadokot is, és más kulturális szervezetet, társulásokat is mindössze formálisan tájékoztatták a javaslatról, de arra már nem volt lehetőségük, hogy véleményüket, észrevételeiket hivatalosan is elmondják. Bárdos szerint ez az ügy is megmutatta, hogy ki gátolja az együttműködést. „Ilyen fontos kérdésben nem lehet kirakatpolitikát folytatni, és az együttműködés nem lehet csak jelzésértékű“ – fogalmazott Bárdos, aki szerint a kulturális támogatások rendszerének javaslatát csak az érintettekkel, és összefogással lehet megalkotni. „Összefogásra van szükség, hiszen ez a kérdés több mint két évtizede rendezetlen. Ehhez azonban az eddiginél erősebb és hatékonyabb parlamenti képviseletre van szükség, hogy a közösségi érdekeket érvényesíthessük” - mondta Bárdos Gyula. akit a párt megbízott az ügyben folytatandó tárgyalások vezetésével.