Berényi: a szlovák-magyar alapszerződés néhány pontja felülbírálásra szorulna
Miroslav Lajèák külügyminiszter a szerződés megkötésének 20. évfordulója kapcsán kijelentette: „elég időtálló a megfogalmazása“. Rámutatott, hogy a szerződés előkészítésének folyamatában az akkori kormányzat tárgyalást folytatott a jövendőbeli európai uniós és NATO-szövetségesekkel is, hogy a szerződés szövege megfelelő legyen, s hogy visszatükrözze az adott országok értékrendjét és politikai-jogi rendszerét.
„A nemzetközi közösség nagyra értékelte azt a tényt, hogy két szomszédos állam egy nem könnyű időszakban ebben a komplex dokumentumban egyezett meg. A szerződést régen és ma is úgy értékelik, hogy hozzájárult a térség viszonyainak stabilizálásához” – hangsúlyozta Lajèák a TASR hírügynökségnek.
Szerinte a szerződést betartják, mindemellett a dokumentum jelentős eszköz bizonyos nyitott kérdések megoldásában, amelyek időről időre megjelennek a kétoldalú kapcsolatokban. „Ha vitatkozunk is bizonyos kérdésekről, ezt mindig jóhiszeműen és az alapszerződés értelmében tesszük” - fogalmazott. Megállapította, hogy bár nem voltak valós problémák a szerződés betartásával kapcsolatban, néhány részének értelmezésében azonban akadtak különbségek. A külügyminiszter nem szólt azonban semmiféle olyan jellegű igyekezetről, ami a szerződés esetleges átdolgozására irányulna. „Jelenleg sem tartunk nyilván ilyen jellegű igényeket, kéréseket” – tette hozzá.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke úgy gondolja, az alapszerződésben foglaltaknak 60-70 százaléka a mai kor kihívásainak is megfelel. Ugyanakkor rámutatott: a két fél 1995-ben azért írta alá a megállapodást, mert az integrációs folyamatok elején az uniós tagországok, a NATO és más nemzetközi szervezetek részéről egyfajta elvárás mutatkozott Magyarország és Szlovákia irányába, hogy az integráció miatt kétoldalú szerződéssel rendezzék a vitás kérdéseiket.
„Az intergráció megtörtént, s e két országnak az eltelt időszakban újabb és újabb kihívásokkal kellett szembesülnie. A fő célt, azaz a két ország integrációjának elősegítését teljesítette az alapszerződés. Ami pedig a szlovákiai nemzeti kisebbségeket illeti, az alapszerződésből négy olyan pontot emelnék ki, amelyek kapcsán ez az alapszerződés már felülbírálásra szorul“ – nyilatkozta a Hírek.sk-nak a magyar párt elnöke.
Ezen pontok egyike az alapszerződés 15. cikkelyének 2.d/ pontja, amely kimondja, hogy a felek tartózkodni fognak minden olyan politikától és gyakorlattól, ami elősegíti az asszimilációt, és védelmezni fogják a kisebbségekhez tartozó személyeket olyan cselekményekkel szemben, amelyek az asszimilációra irányulnak.
"A legutóbbi népszámlálási adatok láttán kimondhatjuk, hogy ez a megfogalmazás nem teljesült, ugyanis a felvidéki magyarok esetében az asszimiláció jelentős mértékű. Kiderült, hogy manapság legalább 110 ezerrel vagyunk kevesebben, mint amennyien 1991-ben voltunk. Mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy mi mindennek köszönhető ez az asszimiláció, és arra mi a két ország válasza. Ha ugyanis ezt a választ nem kapjuk meg, akkor nem kerül értelmezésre a vázolt megfogalmazás – úgy tűnik, mintha azt nem is vennék komolyan“ – magyarázta Berényi.
További felülbírálásra szorul az is, ami ugyanebben a pontban fogalmazódik meg: a felek tartózkodni fognak az olyan intézkedésektől, amelyek megváltoztatnák a népesség számarányát a nemzeti kisebbségek által lakott területeken, s így korlátozzák a személyek jogaikat és szabadságjogaikat. „Tudjuk: a megyei önkormányzatok nem teszik lehetővé, hogy a magyar közösség képviselői bárhol is közvetlen választás során irányítsák a megyéket. A jelenlegi megyei felosztás egyértelműen kedvezőtlen az itt élő magyar közösség számára, tehát ezzel kapcsolatban is sérült az alapszerződés, átértékelendő a megfogalmazás“ – emelte ki a pártelnök.
Az alapszerződés szerint a nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van részt venni országos, illetve regionális döntéshozatalban olyan kérdések kapcsán, amelyek a kisebbségeket érintik.
„Nos, országos szinten van egy kormánytanács, de azon belül az új szavazási rendnek „köszönhetően“ jelentős mértékben csökkent a magyarok súlya. Minden kisebbségnek egy szavazata van, s ez eléggé aránytalan elosztás. Regionális szinten semmiféle arra irányuló intézkedést nem foganatosítottak, hogy a kisebbségek részt tudjanak venni a döntéshozatalban. Az más kérdés, hogy a választási eredményeknek köszönhetően mind az 5 magyarok által lakott megyében elég erős a magyar képviselet, tehát részt vehetünk a döntéshozatalban. Nincs azonban intézkedésekkel biztosítva az, hogy rossz választási eredmény esetén miként is vennénk részt e megyék magyar tannyelvű iskoláit és kultúráját is érintő döntéshozatalban“ – mutatott rá egy további hiányosságra Berényi.
Ugyanennek a pontnak a g/ bekezdése kimondja: a nemzeti kisebbségeknek joguk van a nyilvános tömegtájékoztatási eszközökre és az azokhoz történő diszkriminációmentes hozzájutásra.
„Ha figyelembe vesszük, hogy a szlovák nyelvtörvény alapján nem lehet televíziós adást sugározni Szlovákiában akkor, ha azt azonnal nem feliratozzák szlovák nyelven, akkor ezzel jelentős mértékben csökken ez a jog, és sérül az alapszerződés. E rájuk háruló teher miatt ugyanis Szlovákiában magyar nyelven nem működnek kereskedelmi televíziók, hiszen a feliratozást nem tudják megoldani úgy, hogy egyúttal vonzó is legyen a tévéműsor. Ugyanez a rádiózás esetében is érvényes, de ott már akad némi kiskapu...“ – jegyezte meg a következő pont kapcsán az MKP első embere.
Az alapszerződést Horn Gyula magyar miniszterelnökkel együtt aláíró Vladimír Meèiar szlovák ex-kormányfő a sajtónak nemrég azt nyilatkozta: e megállapodással Szlovákia 1995-ben külpolitikából letette az érettségi vizsgát. Elsősorban arra célzott, hogy az államhatárok elismerése bekerült, ám a kisebbségi kollektív jogok nem kerültek be az alapszerződésbe.
„Az államhatárokat egyetlen magyar kormányzat és egyetlen politikai erő, így az MKP sosem kérdőjelezte meg. Ezért nem látom különösebb jelentőségét annak, hogy az államhatárok elismerése bekerült ebbe az okmányba. Az államhatárok megváltoztatását manapság csak erőszakos katonai úton lehetne elérni, amit egyetlen közép-európai politikai erő sem hirdet és vállal fel. Ugyanakkor a kisebbségi kollektív jogok bele nem foglalása az egyik oka annak, hogy ma legalább 110 ezerrel vagyunk kevesebben, mint voltunk húsz évvel ezelőtt, továbbá az előző évekhez képest nincs előrelépés a nyelvhasználatunk, az oktatásügyünk és kultúránk területén. Ilyen szempontból biztos az, hogy Szlovákia az alapszerződés nyertese, mert ennek köszönhetően az integráció lehetővé vált. Mi, felvidéki magyarok viszont nem tartozunk a győztesek közé, mert jelentős mértékben megfogyatkozunk“ – hangsúlyozta Berényi.
A szlovák politikusok véleménye eltér egymástól azzal kapcsolatban, hogy a magyar honosítási törvény sérti-e vagy sem ezt az alapszerződést.
"1995-ben a kettős állampolgárságnak a gondolata még nem született meg, tehát azzal konkrétan nem foglalkozik az alapszerződés. Az 1. cikkelyben csak egy olyan megfogalmazás található, hogy a szerződő felek kapcsolataikat a jószomszédság, a bizalom és a baráti együttműködés szellemében fogják fejleszteni. A szlovák ellentörvény nyilvánvalóan nem a bizalomról, hanem a bizalmatlanság kinyilvánításáról szól, tehát sérti az alapszerződés érintett pontját. A szlovák politikai vezetés feltételezi azt, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező személy bizonyos esetekben automatikusan Szlovákia ellen fog fellépni. Ez a megközelítés sérti az alapszerződés érintett pontját“ – véli az MKP elnöke.
„Az alapszerződés bizonyos részei ugyan nem aktuálisak, ám felülírása nem sürgős feladat. Amennyiben sor kerülne módosítására, a szerződésbe belefoglaltathatna az állampolgárság odaítélésének problematikája“ – nyilatkozta František Šebej, a Most-Híd vegyespárt képviselője, a parlament külügyi bizottságának elnöke a TASR-nak.
„Az MKP részéről az asszimilációval kapcsolatos számokra hivatkozva már tavaly elmondtuk azt, hogy a 20. évforduló kapcsán mindkét országnak át kellene értékelni, és időszerűbbé kellene tenni az alapszerződés nemzeti kisebbségek megmaradására vonatkozó részét. Mivel a jelenlegi megfogalmazás nem segít az identitásunk Szlovákia területén történő megőrzésében, másféle megfogalmazás kellene! A kettős állampolgárság kérdésével kiegészítő jelleggel az alapszerződés majd csak akkor foglalkozhatna, ha a két ország e téren eljutna a megoldáshoz, de egyelőre ennek a nyomát sem látjuk. Ha az MKP a jövő évi parlamenti választások során bekerül a parlamentbe, akkor majd napirendjére tűzi az alapszerződés felülbírálásának ügyét“ – mondta portálunknak Berényi József.
