Berényi: a Most-Híd vegyespárt rövidtávú politikai kísérlet

Az MKP elnöke arra a kérdésre, hogy melyik párttal tudná elképzelni Szlovákia esetleges közös kormányzását, vagy melyikkel nem, ezt felelte: „ A jelenlegi ellenzéki pártokból alakuló kormány részévé kívánunk válni. Elképzelhetetlennek tartom együttműködésünket a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), mivelhogy a programunk nem teszi lehetővé azt, hogy a kisebbségpolitika terén valóra váltsuk céljainkat“.

Az MKP miben különbözik a Most-Hídtól, és miért kellene önöket választaniuk az embereknek? – hangzott a következő kérdés, amire Berényi József ezt válaszolta: „Amikor az MKP a parlamentben volt, akkor a Most-Hídnál sikeresebb volt. A vegyespárt képviselői az utóbbi  4 évben szinte semmit sem tudtak átültetni a parlamentben. A kisebbségpolitika terén csak két javaslatuk volt, mindkettőt elutasították. Mi akkor is átültettük saját javaslatainkat, amikor Robert Fico Slotával és Meèiarral együtt kormányzott, például személyes indítványomra fogadták el azt a törvénymódosítást, hogy a népszámlálási lapok a kisebbségek nyelvén is elkészüljenek. Ez 2009-ben volt. A személyi változások után is nagyon stabil pártnak számítunk, csoportosulásunk tovább működik és folytatja útját, ám a Most-Híd egyetlen ember népszerűségétől függ. Mindenki tudja azt, hogy a párt az ő távozása után megszűnik, emiatt a Most-Hidat rövidtávú politikai kísérletnek tartjuk, amely Bugár Béla sértődöttsége miatt jött létre, mivel 2007-ben elvesztette az MKP elnöki pozícióját“.

Az esélyeket firtató kérdésre válaszolva elmondta : valós esélyt lát az MKP parlamenti bejutására, a magyar párt alapvető céljának tartja az 5 százalékos parlamenti küszöb túllépését.

Egy további olvasó kérdésére, hogy az MKP mit tud felkínálni a többségében magyarlakta Dél-Szlovákiában élő szlovák nemzetiségű polgároknak, a pártelnök elmondta, a párt számára nagyon fontos az, hogy minden polgár otthon érezze magát Dél-Szlovákiában. Továbbá szólt a magyarokat és szlovákokat egyformán érintő infrastruktúra, mezőgazdaság, élelmiszeripar fejlesztéséről, valamint a nagy munkanélküliséggel küszködő déli járásoknak nyújtandó kormányzati ösztönzők szükségszerűségéről. Hozzátette: az MKP-s polgármesterek nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül, kiegyensúlyozott és érzékeny módon gondoskodnak az adott térségben élők iskoláiról és kultúrájáról is.  

A Sme.sk egyik olvasója arra is kíváncsi volt, hogy az MKP hogyan akarja valóra váltani választási programját (pl.: a speciális területi önkormányzatiságot) a parlamentben akkor, ha bejutása után kisebbségben lesz. Berényi megjegyezte, hogy a kisebbségi pártok a világ minden táján kisebbségben vannak. Ennek ellenére az utóbbi 25 év politizálása azt mutatta, hogy a parlamentben mindig vannak olyan pillanatok, amikor akár az ellenzéki és kisebbségi pártok is képesek lehetnek átültetni ezt-azt. Ennek bizonyítékaként az ellenzékben levő MKP 2006–2010-ban elért sikereit említette.

Azzal kapcsolatban, hogy az MKP tesz-e jogi lépéseket a szlovák állampolgárság elvétele és visszaadása ügyében, az MKP elnöke elárulta: pártja azt gondolja, hogy a kettős állampolgárságnak az Európai Unió tagállami keretében természetes dolognak kellene lennie. „A Romániában és Szerbiában élő magyarok százezrei rendelkeznek kettős állampolgársággal, ami semmiféleképpen nem zavarja ezen országok biztonságát. Ráadásul a külföldön élő szlovákok is 1999 és 2005 között megszerezhették a Szlovák Köztársaság korlátlan állampolgárságát, s emiatt részt vehetnek a március 5-én zajló parlamenti választásokon. Parlamenten kívüli pártként a jelenlegi állapot megváltoztatásával kapcsolatos lehetőségeink eléggé korlátozottak. Azt gondolom, az állampolgárság elismerésének legmegfelelőbb megoldására a visegrádi négyeken (V4) belül kerülhetne sor. Ha bejutunk a parlamentbe, akkor majd ott is átültetjük ezt a gondolatot“ – fejtette ki a kérdés kapcsán.

A választások előtt megrendezett pedagógussztrájkról Berényi a többi között a következőképpen vélekedett: „Követeléseink megalapozottak, Az időzítés érdekes, mivel az összes politikai szereplőt világos állásfoglalásra kényszeríti“.

Egy provokatív kérdés arról szólt, hogy a dél-szlovákiai fiatalok többsége azért nem talál a szalagmunkánál jobbat, mert nem ért és beszél megfelelően szlovákul. A kérdező szerint ez az állapot annak „köszönhető“, hogy az MKP folyamatosan a szlovák nyelv oktatását korlátozná, miközben növelné a magyar nyelvi órák számát. Berényi elmondta: az MKP sosem akarta korlátozni a magyar tannyelvű iskolákban folyó szlovák nyelv oktatást, s ezt kisebbségi pártként nem is tehetné. Úgy véli, hogy a szlovákiai magyarok kellőképpen tudnak szlovákul, ám leszögezte: a magyar tannyelvű iskolákban rossz módszertan szerint oktatják a szlovák nyelvet, amit a német és angol nyelvi oktatás módszertana szerint kellene tanítani. Emiatt a gyerekek a gyakorlatban nem nagyon alkalmazható kifejezéseket ugyan megtanulnak, de a szokványos társalgás terén esetleg hiányosságokkal rendelkeznek. Ezért az MKP a jelenlegi módszertant átdolgoztatná...

Egy további olvasó pedig azt kérdezte, hogy egy szlovák embernek miért is kellene az MKP-ra szavaznia, hiszen ez a párt Dél-Szlovákia magyarosításáért munkálkodik. Berényi kifejtette, hogy Dél-Szlovákiában semmiféle magyarosítás nem folyik, hiszen az itt élő magyarság 110 ezerrel kevesebb, mint amennyi 25 évvel ezelőtt volt. Majd ismét a magyar párt gazdasági programját említette, amely a szlovákok és a magyarok érdekeit egyformán szolgálja. 

Végül az MKP elnökétől azt kérdezték: a szlovák kormánynak mit kellene tennie annak érdekében, hogy a szlovákiai magyar közösség teljesen elégedett legyen. Erre a kérdésre Berényi József a többi között a következőket felelte: „Előzőleg már elmondtam, hogy mi, magyarok kevesebben vagyunk, mint ahányan 25 évvel ezelőtt voltunk. Már annak is örülünk, ha található egy olyan szlovák párt és politikus, aki elismeri ezt a negatív jelenséget, és hajlandó arról vitázni, hogy közösen mit tehetnénk az asszimiláció megfékezéséért és a Dél-Szlovákiában élő magyarok munkalehetőség utáni távozása ellen".