Berényi a Beneš-dekrétumok sérthetetlenségéről: a neheze előttünk van

A lépésről csütörtökön született döntés Brüsszelben, ahol az EP illetékes bizottsága a Beneš-dekrétumok  sérthetetlenségéről Szlovákiában 2007-ben elfogadott parlamenti határozat hatályon kívül helyezésére irányuló petícióról tárgyalt.

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja, hogy a kollektív bűnösség bármilyen formája ennyi évvel a második világháború után még jóváhagyásra kerüljön egy parlamentben, ezért üdvözli és pozitív előrelépésként értékeli, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága elé került a Beneš-dekrétumok témája.

Berényi rámutatott: az eddigi lépések egyelőre még csak a vita kezdetét jelzik. "Most az ügyben érintett képviselőknek, beleértve a két MKP-s Európa Parlamenti képviselőt is, megfelelő szakmai és politikai érvekkel felsorakozva kell megvédeni az álláspontunkat" - vázolta a teendőket a felvidéki magyar politikus. Hangsúlyozta: a mostani lépés után újabbaknak kell következniük úgy, hogy végül az Európai Parlament kimondja: a Beneš-dekrétumokban foglalt kollektív bűnösség elve elfogadhatatlan, és Szlovákiának törölnie kell jogszabályából azokat a rendelkezéseket, amelyek mind a mai napig ezen elvek alapján fosztják meg akár anyagi, akár más jogaitól a Szlovákiában élő magyar közösséget. "A neheze tehát még előttünk van" - fűzte hozzá.

Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke a kezdeményezés kapcsán annak a véleményének adott hangot: hogy bár örülne neki, ha az sikeres volna, ugyanakkor óva int mindenkit a "tamtamdobok megszólaltatásától" , mivel szerinte a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét megerősítő 2007-es szlovák parlamenti határozatot is arra reagálva fogadták el, hogy a Beneš-dekrétumok témája az azok kapcsán tett politikai nyilatkozatok miatt ismételten a figyelem középpontjába került.

A szlovák-magyar párt elnöke ugyanakkor úgy véli, jó lenne tudni, hogy a szlovák fél mit ért a határozat azon megfogalmazása alatt, hogy a "dekrétumok sérthetetlenek". "Bizonyára sérthetetlenek a dekrétumoknak az akkori állam működésére vonatkozó részei, de nem lehet sérthetetlen egy olyan dokumentum, amelynek alapján csak azért fosztottak meg valakit állampolgárságától és vagyonától, mert éppen magyar vagy német volt a nemzetisége" - fejtette ki Bugár Béla.