2014. február 12., 20:01

Beneš-dekrétumok – Remélhetőleg ajánlást fogalmaz meg a PETI

POZSONY, BRÜSSZEL. Az Európai Parlament Jogi Bizottsága, a JURI kedden Brüsszelben megállapította, hogy a vitatott Beneš-dekrétumok rendelkezései mindmáig a szlovák jogrend részét képezik, ezért további vizsgálatukra van szükség. Az EP Petíciós Bizottságától, a PETI-től függ, hogy megfogalmaz-e valamilyen ajánlást Szlovákia számára.
201402121938090.meszaros02.jpg

A Beneš-dekrétumok ügyében történő előrelépést közös nyilatkozatban tudatta Mészáros Alajos szlovákiai magyar néppárti, valamint Szájer József és Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő. A dokumentum a három magyar EP-képviselő szerint fontos hivatkozási alapként szolgál: bár nem minden pontja egyértelmű, bíráló észrevételeket tesz a Beneš-dekrétumok kapcsán, és kimondja, hogy azok a mai napig a szlovák jogrend részét képezik, ezért további vizsgálatok kívánatosak. Ez egyébként az első uniós szintű jogi dokumentum, amely mindezt kimondja.

Mészáros Alajos a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos eddigi fejleményekről és a várható további lépésekről nyilatkozott portálunknak. „A Beneš-dekrétumok napjainkban is nagy érdeklődésre tartanak számot. A szlovák parlament 2007-ben, Robert Ficoék és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kormányzása idején elfogadta azt a határozatát, amely szerint a dekrétumok szlovákiai hatása szent, sérthetetlen és megmásíthatatlan, így véglegesítve jogrendjében a Beneš-dekrétumokat. Azok legalább 13 olyan pontot tartalmaznak, amelyek a kollektív bűnösség elvére hivatkoznak, s amelyek alapján ártatlan civil emberek meghurcolása és végezetül deportálása valósult meg. Továbbá ebből következtethető a lakosságcsere, a felvidéki magyarság kitelepítése is” – emlékeztetett.

Hozzátette: az Európai Parlament 2012. január 12-én kapott egy petíciós beadványt Juhász Imre magyarországi alkotmányjogásztól és Hahn-Seidl Alida magyar-német állampolgártól. „Az EP Petíciós Bizottsága (PETI) több ülésen foglalkozott e beadvánnyal. Bár a szakbizottságnak nem vagyok a tagja, jelen voltam ezeken az üléseken, hogy figyelemmel kísérjem a szlovákiai magyarság szempontjából fontos kérdést. Azután Bagó Zoltán kollégámmal tavaly nyáron szerveztünk egy meghallgatást az EP talaján, hogy ez a kérdés még jobban bekerüljön a köztudatba. Ott neves előadók társaságában beszéltünk a petíció lefolyásáról, hatásáról és a várható fejleményekről. A petíció esetében a benyújtó számára mindig az okozza a legnagyobb félelmet, hogy lezárják a petíciót, mint például a kettős állampolgársággal kapcsolatos Lomnici Zoltán-féle beadványt. Én a jogi szakbizottság tagjaként próbáltam elérni, hogy a PETI mindaddig ne zárja le a Beneš-dekrétumokról szóló petíciót, amíg nem kérik ki más szakbizottságok szakvéleményét” – vázolta az előzményeket a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője.

Mészáros Alajos elmondta: két szakbizottságot jelöltek ki, amelyek közül az EP Jogi Bizottságát (JURI) sikerült meggyőzni, hogy dolgozzon ki egy véleményező levelet. „Ne tűnjön szerénytelenségnek, de nagymértékben nekem és irodámnak, illetve Bólya Boglárka szaktanácsadó munkájának köszönhető, hogy a JURI foglalkozott a kérdéssel. Jogi véleménylevelünk végén a konklúzió arról szól, hogy a JURI mit tanácsol a PETI-nek, hogyan lépjen tovább, mi mindent vegyen figyelembe. A korábbi tanulmányok javarészt a csehországi helyzetet elemezték, most pedig azzal a ténnyel foglalkozunk, hogy e dekrétumok rendelkezései mindmáig jelen vannak a szlovák jogrendben” – hangsúlyozta.

Az MKP politikusa szerint a JURI keddi ülését részükről hatékony lobbitevékenység előzte meg, miközben Jaroslav Paška és a szlovák szocialisták nem jártak sikerrel. „Az ülésen Jaroslav Paška, a Szlovák Nemzeti Párt EP-képviselője is részt vett, és megpróbálta levetetni ezt a pontot a napirendről, illetve meghiúsítani a szavazást. Ezt úgy sikerült kikerülni, hogy a szavazás előtt nagyon erős lobbitevékenységet fejtettünk ki. Mivel előzőleg a szocialista EP-képviselők több véleményét és jelentését is megtámogattam, erre hivatkozva kértem őket: most ők fontolják meg a mi támogatásunkat. Eközben a szlovák szocialisták, Zaláék pedig arra próbálták rábírni őket, hogy a dokumentum ellen szavazzanak. Végül sikerült elérnem, hogy nem szavaztak ellenünk, ehelyett tartózkodtak a szavazástól. Azt kezdettől fogva tudtam, hogy a liberálisok, a zöldek meg a néppártiak majd mellénk állnak, így végül 15 támogató szavazat mellett 2 ellenében és 6 tartózkodással sikerrel jártunk” – számolt be a keddi ülésen történtekről.

Mészáros Alajos szerint az elfogadott véleménylevél olyan elemzésen alapuló dokumentum, amely irányt mutat a további feladatokhoz. „A folytatás már nem is annyira rám, inkább a PETI-re hárul, amely megkapja majd ezt a véleménylevelet, s az alapján kell eljárnia. Mivel a képviselői mandátumunk lassan lejár, valószínűleg minden petíciót megpróbálnak majd lezárni. Ha ezt is, akkor a PETI véleményében vagy a lezárással összefüggő konklúzióban benne kell lenni a JURI véleményének, miszerint kívánatos lenne további elemzésnek alávetni a Beneš-dekrétumokat Szlovákiában. Remélem, hogy Szlovákia majd kap egy megfelelő ajánlást. Szeretném leszögezni: mi nem Szlovákiát, hanem csak a Beneš-dekrétumoknak azt a részét támadjuk, amely a kollektív bűnösség elvét továbbra is a szlovák jogrend részeként kezeli, és az ártatlan emberek deportálását ily módon örökre szentesíti. Azt hiszem, hogy a rehabilitáció, a bocsánatkérés nagyon helyénvaló lenne, erre irányul az igyekezetünk. Nem hiszem, hogy mindez vagyonjogi változásokat vonhatna maga után, de a bocsánatot mindenképpen szeretnénk hallani! A csehek már úgy-ahogy bocsánatot kértek a németektől, de Szlovákiában még ez nem történt meg” – fejtette ki.

„Hiszek abban, hogy Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek, emiatt ezt a folyamatot továbbvisszük. Kérdés, hogy Szlovákia kiiktatja-e majd a diszkriminatív részeket a szlovák jogrendből, ez már a szlovákiai magyar és szlovák politikusoktól függ” – húzta alá az EP-képviselő. Hozzáfűzte: a nagy horderejű anyaggal kapcsolatban két parlamenti kérdést tehetett fel az említett bizottságnak.„Az egyikre José Manuel Barroso elnök úr azt válaszolta, hogy ha egy tagország az EU-ba való belépése előtt a saját jogrendjében tudott olyan dolgokról, amelyek később az uniós jogrenddel ellentétesek vagy nem beilleszthetők, akkor ezeket ki kell iktatni a tagállam jogrendjéből. Meglátjuk, hogy a PETI majd milyen döntést hoz. Úgy sejtem, hogy salamonit: a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon. Nagyon remélem, hogy valamilyen ajánlás születik majd a részéről. Ha mégsem, akkor egy további folyamat veszi kezdetét, amelyből a közelgő EP-választások eredményétől függően majd vagy ismét én veszem ki a részemet, vagy pedig az utódom” – mondta portálunknak Mészáros Alajos.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.