Belgrádi nagykövet: felívelő szakaszban vannak a magyar-szerb kapcsolatok
SZABADKA. Vannak még nyitott kérdések a szerb és a magyar nép kapcsolatában, a két nép viszonya azonban az utóbbi időszakban felívelő szakaszba lépett - értékelte megbízatásának négy évét Nikowitz Oszkár távozó belgrádi nagykövet kedden a szabadkai Pannon RTV-nek adott interjújában.
Szerinte a szerb és a magyar nép közötti viszony most "érzékelhetően sokkal őszintébb, jobb, barátiabb és természetesebb", ez pedig a leginkább a kisebbségi magyarokkal és Magyarországgal kapcsolatos szerb retorika megváltozásán érzékelhető.
A nagykövet kiemelte, hogy sokkal kevesebb éles konfliktusról vagy a magyar nemzeti kisebbség tagjaival szembeni atrocitásról hallani, a vezető vajdasági magyar párt a szerbiai kormánykoalíció tagja, a politikai kapcsolatok intenzitása pedig soha nem látott magas színvonalra emelkedett. Emellett Magyarország részéről is vannak pozitív gesztusok, amelyek Szerbiában nem maradnak visszhang nélkül - fűzte hozzá a diplomata.
Szerbia és Magyarország kapcsolatában tavaly nyáron állt be pozitív változás, amikor Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök a vajdasági Csúrogon közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékezve - mondta Nikowitz. Az akkor és az előkészítés során megalapozott jó viszony azóta is tükröződik a két nép viszonyában a kultúra, a gazdaság és a politika területén - tette hozzá -, még akkor is, ha konkrét, újabb lépés azóta nem történt.
A szerb kormány például azóta sem hozott határozatot arról, hogy hatályon kívül helyezi azt a hét évtizeddel ezelőtti döntést, amely három vajdasági magyar település - Csúrog, Mozsor és Zsablya - lakosságát kollektív bűnösnek nyilvánította. Belgrád ezt technikai problémák felmerülésével magyarázza - tette hozzá a távozó nagykövet, szerinte azonban jobban is figyelhettek volna erre az ügyre.
A megoldásra váró gondok között olyan gyakorlati kérdéseket említett Nikowitz Oszkár, amelyek - megfogalmazása szerint - a "kölcsönös Pató Pálság" miatt váratnak még magukra. Ilyen a Magyarországon szerzett diplomák könnyített honosítása vagy az a kulturális-oktatási egyezmény, amely jelenleg még "formálisan megakadályozza, hogy a (belgrádi) Magyar Kulturális Intézet teljes gőzzel működjön".
A főleg szervezési, illetve adminisztratív akadályokkal indokolható fennakadások sorában a kisebbségi vegyes bizottság üléseinek elmaradását, a történész vegyes bizottság finanszírozásának kérdését és a nem igazán intenzív tudományos párbeszédet említette a távozó nagykövet. Nikowitz diplomáciai kiküldetése után nyugdíjba vonul, tervei szerint a jövőben a magyar-szerb kulturális kapcsolatok építésén dolgozik majd.
A nagykövet kiemelte, hogy sokkal kevesebb éles konfliktusról vagy a magyar nemzeti kisebbség tagjaival szembeni atrocitásról hallani, a vezető vajdasági magyar párt a szerbiai kormánykoalíció tagja, a politikai kapcsolatok intenzitása pedig soha nem látott magas színvonalra emelkedett. Emellett Magyarország részéről is vannak pozitív gesztusok, amelyek Szerbiában nem maradnak visszhang nélkül - fűzte hozzá a diplomata.
Szerbia és Magyarország kapcsolatában tavaly nyáron állt be pozitív változás, amikor Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök a vajdasági Csúrogon közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékezve - mondta Nikowitz. Az akkor és az előkészítés során megalapozott jó viszony azóta is tükröződik a két nép viszonyában a kultúra, a gazdaság és a politika területén - tette hozzá -, még akkor is, ha konkrét, újabb lépés azóta nem történt.
A szerb kormány például azóta sem hozott határozatot arról, hogy hatályon kívül helyezi azt a hét évtizeddel ezelőtti döntést, amely három vajdasági magyar település - Csúrog, Mozsor és Zsablya - lakosságát kollektív bűnösnek nyilvánította. Belgrád ezt technikai problémák felmerülésével magyarázza - tette hozzá a távozó nagykövet, szerinte azonban jobban is figyelhettek volna erre az ügyre.
A megoldásra váró gondok között olyan gyakorlati kérdéseket említett Nikowitz Oszkár, amelyek - megfogalmazása szerint - a "kölcsönös Pató Pálság" miatt váratnak még magukra. Ilyen a Magyarországon szerzett diplomák könnyített honosítása vagy az a kulturális-oktatási egyezmény, amely jelenleg még "formálisan megakadályozza, hogy a (belgrádi) Magyar Kulturális Intézet teljes gőzzel működjön".
A főleg szervezési, illetve adminisztratív akadályokkal indokolható fennakadások sorában a kisebbségi vegyes bizottság üléseinek elmaradását, a történész vegyes bizottság finanszírozásának kérdését és a nem igazán intenzív tudományos párbeszédet említette a távozó nagykövet. Nikowitz diplomáciai kiküldetése után nyugdíjba vonul, tervei szerint a jövőben a magyar-szerb kulturális kapcsolatok építésén dolgozik majd.
Forrás
MTI
