Bejelentési kötelezettség - Elítéli az ellenzék a parlamenti döntést
Több párt tiltakozott a Szlovák Köztársaság állampolgárai lakhelyének bejelentéséről és az Szlovák Köztársaság lakosainak jegyzékéről szóló 253/1998 számú törvény módosítása ellen. A bírálók egyöntetű véleménye, hogy az állam indokolatlanul és túlzott mértékben avatkozik be polgárai életébe. Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) elnöke portálunkhoz eljuttatott állásfoglalásában leszögezte: pártja elutasítja ezt a törvénymódosítást. Nézete szerint az államnak csak indokolt esetben és elkerülhetetlen mértékben kellene beavatkoznia polgárai magánéletébe. A 90 napnál hosszabb külföldi tartózkodás bejelentése nem indokolt és nem okvetlenül szükséges - hangoztatta. "Az, hogy a kormány nem volt hajlandó kihagyni ezt a kötelességet a módosításból, annak a jele, hogy a szocialista kabinet úgy véli, polgárainál jobban tudja, mi jó nekik" – fejtette ki.
A vonatkozó törvényben korábban is szerepelt a bejelentési kötelezettség, de a gyakorlatban ezt senki nem kérhette számon - emlékeztet Dostál. "A jogszabály szövegének megváltoztatása azt jelzi, hogy a kormány bírságokkal akarja kikényszeríteni az értelmetlen kötelezettség teljesítését" – fűzte hozzá. Robert Kaliòák belügyminiszter a bírálatokat tegnap azzal hárította, hogy az állam nem bírságolja majd polgárokat. Dostál azonban rámutat: törvénymódosítás indoklásában éppen az áll, hogy a bírságok kiszabását kell lehetővé tenni a változtatással. A Polgári Konzervatív Párt kéri a polgárokat, támogassák a köztársasági elnökhöz intézett felhívást, hogy ne írja alá a törvénymódosítást.
Az OKS-hez hasonlóan több párt is felemelte a szavát az említett jogszabály-módosítás ellen. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) úgy véli, Robert Fico kormánya a „meèiarizmus sötét időszakához” tér vissza ezzel a lépessel. A Most-Híd szerint is "hatalmas visszalépés" történt, ami lehetővé teszi, hogy az állam zaklassa a polgárait. Bugár Béla, a párt elnöke felszólította Ivan Gašparoviè államfőt, ne lássa el kézjegyével a törvényt. "Felszólítjuk Önt, hogy ne írja alá a módosítást és küldje vissza a parlamentbe újratárgyalásra! Főként azért, mert a polgárok szabad mozgása 1989 novemberének ikonikus vívmánya. Nem létezik indok arra, hogy az állam így zaklassa polgárait” – olvasható a Most-Híd elnökének levelében. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is úgy véli, hogy a jogszabály öncélú, nem lehet alkalmazni a mindennapi életben.
A Magyar Közösség Pártja a magánéletbe való beavatkozásnak és a szabad mozgás korlátozásának tekinti az említett törvénymódosítást. "Eddig abban a hiszemben éltünk, hogy az állam már rég leszokott a polgárok magánéletének és mozgásának indokolatlan ellenőrzéséről. Az államnak tekintettel kellene lennie arra, hogy a polgárai a hosszabb külföldi tartózkodásuk tervezése során maguk is számolnak azzal, hogy távollétük alatt a hazai hivatalos ügyeik intézését valamiképpen meg kell oldaniuk. Ennek megoldására már eddig is megvoltak a megfelelő eszközök, amelyekkel a polgárok a saját belátásuk szerint élhettek. Az állam feladata a polgárok számára szolgáltatásokat nyújtani, nem pedig "nagy testvérként" figyelni, ellenőrizni a magánéletüket, mozgásukat. Az MKP arra kéri a köztársasági elnököt, ne írja alá ezt a törvénymódosítást" - közölte portálunkkal Berényi József, az MKP elnöke.
