Beblavý és Macháèková megszüntetnék a megyéket

A kerületek 2017-ben szűnhetnének meg, és nem helyettesítené azokat semmi. Ebben a megfogalmazásban terjesztik elő javaslatukat a szlovák parlament legközelebbi ülésére Katarína Macháèková és Miroslav Beblavý független képviselők.

Összesen 28 törvény módosításáról van szó, ezek közé tartozik a szlovák alkotmány és az alkotmánytörvények módosítása is.

2017 őszén már nem tartanák meg a megyei választásokat, és Macháèková szerint az állam a megyék megszüntetésével az elkövetkező öt évben több mint 200 millió eurót spórolna meg, nem lennének választási költségek, és megspórolnák a megyei önkormányzat működési költségeit is.

A megyék nem teljesítették a kitűzött célokat

Az ellenzéki képviselőnő azt állítja, hogy a megyék létezésének 15 éve után ki lehet értékelni, hogy a magasabb területi egységek egyik kitűzött céljukat sem teljesítették. „Az egyik cél a regionális különbségek csökkentése volt. A különbségek vagy megmaradtak, vagy még inkább elmélyültek. Nem teljesült az a cél sem, hogy hatékonyabb legyen a közügyek felügyelete. Növekedett a megyei önkormányzatokban dolgozók száma, és a megyék adóssága 370 millió euróra nőtt” – mondta a képviselőnő a mai sajtótájékoztatón.

Szerinte a megyék által nem élénkült fel a demokrácia sem, és nem lett nagyobb az érdeklődés a közügyek felügyelete iránt, hiszen a megyei választásokon csak minden ötödik állampolgár vesz részt.

Mi  tartozzon a megyék hatáskörébe?

Beblavý szerint a megyék kompetenciáit az egyik oldalon a falvak és városok között kellene felosztani, a másik oldalon pedig az állam hatáskörébe tartoznának az adott kompetenciák. A városok és a falvak vennék át például az oktatásügyi, szociális és kulturális intézményeket, leginkább azokat, amelyeknek helyi jellegük van. Ott, ahol a városok nem megfelelőek a kompetenciák ellátására, az adott kompetenciák az állam hatáskörébe kerülnének. Például a megyék hatáskörébe tartozó utak a Szlovák Útkarbantartó Vállalathoz tartoznának, azokon kívül, amelyek a falvakhoz és a városokhoz tartoznak.

Az állam hatáskörébe kerülnének az olyan  kompetenciák is, mint a területi tervezés, az autóbusz-közlekedés, a kórházak működtetése. A megyék részesedése a személyi jövedelemadókból a falvak és az állam között oszlana meg, a falvak és a városok a hozam 88 %-át, az állam a hozam 12 %-át kapná.

Beblavý tudatosítja, hogy a változások támogatásához legalább 90 képviselő szavazatára van szükség. „Azok a pártok, amelyeknek összesen 85 képviselőjük van, a múltban a megyék megszüntetésére voksoltak". A Smer-SD, az SaS és a Család vagyunk képviselőire gondolt. Hozzájuk Beblavýn kívül még 4 független képviselő csatlakozna. „Nem vagyunk tehát messze az alkotmányos többségtől” – mondta. Robert Fico a javaslatot teljes egészében értelmetlennek nevezte, Pavol Frešo, Pozsony megye vezetője pedig úgy fogalmazott, elismert politikusok erős liberális demokráciákban nem akarják a megyéket felszámolni.

Online petíciót indítottak

Javaslatuk támogatására Macháèková és Beblavý online petíciót indítanak. A cél: a nyilvánosság gyakoroljon nyomást ezen lépés végrehajtására.

A megyék 2001-ben jöttek létre Mikuláš Dzurinda első kormányzása idején, addig a Szlovák Köztársaság 3 kerületre oszlott. A magasabb területi egységek (megyék) Szlovákiában a legmagasabb területi önkormányzati egységet jelentik. Hatáskörükbe tartoznak például a másod- és harmadosztályú utak, a középiskolák, az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények.

Jelenleg a második olvasatban van a Smer-SD és a Most-Híd közös javaslata, amely a kétfordulós megyeelnöki választásokat egyfordulósra változtatná.