Balog Zoltán: a magyaroknak fontos az önrendelkezés joga

Balog Zoltán hangsúlyozta: Magyarország nem ért egyet a Brüsszel által meghatározott kötelező elosztási kvótával, azonban ellátja az országba legálisan érkezőket. Hozzátette: Magyarország nem fogadja be gazdasági migránsokat, csak a politikai menekülteket, akik nem biztonságos harmadik országból érkeznek.

A miniszter kijelentette, hogy Magyarország az önrendelkezés jogának megfelelően szeretné eldönteni, hogy kikkel akar együtt élni. A magyar álláspont szerint a jelenlegi migrációs helyzet nem oldható meg pusztán az emberek befogadásával, hanem meg kell vizsgálni a helyi konfliktus kialakulásának okait is - mondta.

Arról is beszélt, hogy egy állam feladata, hogy védje és biztosítsa a határait.

Emlékeztetett: Magyarország számos segélyprogramban vesz részt, segítséget nyújt Ukrajnában, egy észak-iraki kórház felépítésében vesz részt, és a kormány a romák integrációján is dolgozik.

Leszögezte: Magyarország nem akarja, hogy olyan radikálisan megváltozzon a mindennapi élet, mint az Franciaországban vagy Németországban történt.

Úgy vélte, hogy Európa azáltal is erős lehet, ha a tagállamok erősek. Mind mondta: Magyarország nem akarja elhagyni az Európai Uniót (EU), de meg akarja változtatni azt. Az a kérdés, hogy miképpen lehet cselekvőképesebbé és erősebbé tenni az EU-t, amely egyre gyengébb lesz egyrészt a migráció, másrészt az Oroszország és az Egyesült Államok közötti konfliktus miatt - szögezte le.

Az 1956-os történelemfeldolgozással kapcsolatban arról beszélt, hogy korábban hazudtak a történelemről és elhallgatták azt, ma már inkább az érdektelenség a jellemző. Mint mondta: a mai generáció nem látja, hogy az 1956-os események nélkül nem jött volna létre a jogrend, a jogállamiság és a szabadság. Emiatt igyekeznek megszólítani a forradalmi eseményekben résztvevőket, hogy személyes élményként elmeséljék a fiataloknak az átélteket.

A miniszter egyúttal köszönetet mondott Svájcnak, hogy 1956 eseményeit követően mintegy 14 ezer menekülő magyart fogadott be.

közös örökség köti össze a magyarokat és a svájciakat

Közös európai örökség és a szabadság meghatározó szerepe köti össze a magyarokat és a svájciakat - hangoztatta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, miután Zürichben beszédet mondott az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen.

A tárcavezető elmondta: több száz emlékező előtt arról a közös szellemi, lelki, kulturális alapról beszélt, amely 1956-ban összekötötte Magyarországot és Svájcot, s ez a történelmi távlat mellett ma is megvan. Ez tette lehetővé, hogy a magyarok beilleszkedjenek Svájcban - értékelt, kiemelve: a svájcivá válás és egyben magyarnak maradás valódi sikertörténet.

Mindez csak a szabadságban érvényesülhet, ez köti össze a két nemzetet - jegyezte meg Balog Zoltán.

A miniszter a hatvan évvel ezelőtti és a mai migráció közötti különbséget magyarázva kifejtette: a közös európai kulturális, szellemi történelmi örökségben osztozók egymást gazdagítják együttélésükkel, ma pedig egy másik világ van, akik Európába jönnek, azok egy olyan távoli idegen kultúrából teszik, hogy befogadásukkal megváltozna a kontinens történelmi, kulturális arculata.

Az emlékünnepség - amelyen beszédet mondott Christoph Blocher, a Szövetségi Tanács volt tagja is - a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásával ért véget, amelyet Vásáry Tamás vezényelt és működött közre zongorán.

Balog Zoltán ezt követően svájci magyar egyesületek vezetőivel is találkozott, méltatva az intenzív egyházi és kulturális egyesületi életet.