Az uniós igazságügyminiszterek találkoztak Pozsonyban
Az uniós biztos a találkozó egyik kiemelt témájáról az európai ügyészség intézményének tervezett létrehozásáról szólva elmondta: nagyon elégedett az egyeztetéssel, amelyen állítása szerint sikerült előrelépést elérni. Hangsúlyozta: az ügyészségre nem egy következő uniós intézményként, hanem a bűnözéssel szembeni hatékony eszközként kell tekinteni.
Vìra Jourová az európai ügyészség kompetenciáit firtató újságírói kérdésre azt mondta: a vonatkozó jogszabály a kompetenciákat szabályozó részét ugyan már egyszer jóváhagyták, de azt ismét meg fogják nyitni több ország valamint a szakma kérése alapján. Megjegyezte: semmi sincs véglegesen lezárva, amíg nem teljes körű az egyetértés. A pontosításra váró kompetenciákra utalva kifejtette: több minden más mellett az is kérdéses még, hogy hol lehet meghúzni a határt abban a kérdésben, miszerint azoknál a bűncselekményeknél, ahol nem uniós forrásokból származott a bűncselekmény során elveszett pénz nagyobb hányada, az európai vagy az adott nemzeti ügyészség legyen-e az illetékes.
Az informális találkozó után az ott Magyarországot képviselő Trócsányi László igazságügyi miniszter az európai ügyészség kialakítása kapcsán magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: felszólalásában jelezte, hogy Magyarország támogatja az elképzelés céljait, a korrupció elleni harcot, ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarországon a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja s ennek kapcsán az európai ügyészség kialakítása szuverenitási kérdéseket is felvet.
Az informális találkozó vendéglátója, Lucia Žitòanská, szlovák igazságügyi miniszter elmondta: az európai ügyészségről szóló javaslatot igen előrehaladott fázisban kapta meg a szlovák uniós elnökség, ugyanakkor annak vannak még véglegesítésre váró szakmai részei. Hozzátette: ambíciója, hogy a már három éve tárgyalt javaslatból még a december végéig tartó szlovák uniós elnökség idején végleges verzió kerüljön az asztalra.
Az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek pozsonyi informális találkozóján az európai ügyészség tervén kívül szó volt még a migráció, illetve a Brexit hatásairól, az elektronikus igazságszolgáltatásról, a kiberbűnözés visszaszorításának lehetőségeiről, valamint a vállalati csődök számának visszaszorításának céljával a vonatkozó jogi szabályozások tervezett változtatásairól is.
Trócsányi: kezdenek a realitások talajára lépni az európai országok
A migrációra adható válaszok és a határvédelem megítélésében egyre több európai ország hagyja el tavalyi naivitását, és lép a realitások talajára, s ennek megfelelően már elismerik a magyar pozíciókat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter az EU-tagállamok igazságügyi minisztereinek Pozsonyban tartott informális találkozója után.
A találkozó legjelentősebb témái a migráció, az európai ügyészség kialakítása és az Európai Unió esetleges brit elhagyásának hatásai voltak.
A migráció témája kapcsán Trócsányi László a Magyarország által a határvédelem megerősítése céljából bevezetett jogszabályokról is tájékoztatta az osztrák igazságügyi minisztert, aki teljes megértésének adott hangot, és támogatást is ígért a határőrizet terén. "Ausztria és a többi európai ország is a tavalyi év naivitásából idén a realitások talajára kezd lépni, és ennek megfelelően a magyar pozíciókat már elismerik" - mutatott rá a találkozón tapasztalt hangulat kapcsán az igazságügyi miniszter. Hozzátette: az informális tárgyalások során megmutatkozott, hogy a Magyarországhoz való hozzáállás teljesen más, mint tavaly nyáron volt, amit határozottan biztatónak tart.
"Biztató az is, hogy az európai tisztviselőknél is azt tapasztaltam, hogy egy újfajta reflexió is megindult, a migrációs politikájukat is át kell gondolniuk" - jegyezte meg Trócsányi László.
A tárcavezető a dublini egyezmény tervezett módosításáról, konkrétan annak azon kitételéről is egyeztetett a találkozó résztvevőivel, amely szerint a kvóták alapján Brüsszel által szétosztani kívánt migránsokat befogadni nem kívánó országoknak, minden egyes be nem fogadott személy után negyedmillió eurós bírságot kellene fizetniük. Rávilágított: a témáról több minisztertársával is egyeztettek, és egyetértettek abban, hogy provokációnak minősíthető az az ordító aránytalanság, amely ezen negyedmilliós összeg és azon 6 ezer euró között mutatkozik, amelyet az unió a befogadást vállaló országoknak támogatásként kínál. "Számunkra az ilyen jellegű javaslatok elfogadhatatlanok, megalázóak és visszautasítandóak" - szögezte le, hozzátéve: mindemellett bíznak abban, hogy a józan ész győz majd, és a jogszabály ezen részét nem fogadják el.
