Az orvosok több pénzt szeretnének a járóbeteg-rendelőknek

A járóbeteg-szektor éppen ezért úgy döntött, mérlegelik az egészségbiztosítókkal kötött szerződések felbontását, szeretnének nyomást gyakorolni rájuk, hogy több pénzt juttassanak a rendelőknek. „Július elsejétől felmondunk a Dôvera magán egészségbiztosítónak. A felmondási idő három hónap” – nyilatkozta pozsonyi sajtókonferenciáján a közel 2 000 orvosi rendelőt magában foglaló Járóbeteg-szolgáltatók Szövetségének (ZAP) munkatársa, Edita Hlaváèková.
Az orvosok 14 , illetve 10-10 százalékos emelést kérnek
A ZAP hajlandó felmondani a szerződéseket az állami Általános Egészségbiztosítóval (VšZP) is. Július elsejével nem hosszabbították meg a szerződésekhez csatolt függeléket, s amennyiben a díjszabás feltételeiben június végéig nem állapodnak meg, sor kerül egy 60 napos egyeztetési eljárásra, amennyiben nem jutnak megállapodásra, az orvosok készek benyújtani a felmondást. Az Union magán egészségbiztosítóval szintén folynak a tárgyalások.
A ZAP a szakemberek részére az Általános Egészségbiztosítótól 14 százalékos emelés kér, a Dôverától és a Uniontól tízet. Az Általános Orvosok Szövetsége (SVLS) az egy betegre jutó egy havi költség egy euróval való megemelését kéri valamennyi biztosítótól. Az orvosok ugyanakkor szeretnék az orvosi ellátás terjedelmét is meghatározni.
A magánorvosok sem elégedettek
A szektor finanszírozásának tervezett megemelésével a Magánorvosok Társulása (ASL) sem elégedett. „Amennyiben a pénzből a járóbeteg-rendelés nem kapja meg az arányos részt, akkor tovább romlik az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége” – nyilatkozta az állami hírügynökségnek Marian Šóth, az ASL vezetője. Arról, hogy az egészségbiztosítókkal felbontanák a szerződéseket, Šóth egyelőre nem beszélt.
Egyúttal emlékeztetett, hogy az orvosok, illetőleg a betegek már az elmúlt évben jelezték, hogy az államilag biztosítottak járulékait 5 százalékban kell megszabni. Az említett 50 millió ugyanis az államilag biztosítottak megemelt járulékaként kellene, hogy bekerüljön a rendszerbe, tehát a járulékokat az év utolsó két hónapjában a kivetési alap 3,78 százalékáról 4,73 százalékra kellene emelni.
„Ahhoz, hogy az egészségügy gazdálkodási mechanizmusának rendszerét szabályozzuk, már elkéstünk, már több mint öt perccel vagyunk 12 után – kevés az orvos, sok a beteg, az igények pedig egyre nőnek” – jegyezte meg az ASL vezetője.
Az egészségügyre fordítandó kiegészítő finanszírozást a betegek sem tartják elegendőnek. „Az államilag biztosítottak járulékait nem lehet ideiglenes elvezetéssel megemelni, mint ahogy azt az egészségügyi minisztérium szeretné, de egész évben folyamatosan el kell vezetni” – nyilatkozta az állami hírügynökségnek Mária Lévayová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének (AOPP) elnöke.
