Az Õrhalom–Ipolyvarbó közti Ipoly-híd pályázatáról tárgyaltak
Az érintett felek a minisztériumi, nagykövetségi és megyei pártfogóikkal együtt az ülés után közös terepszemlén vettek részt. Lőrincz Mária, a Nagykürtösi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója az Ipoly-híd-projekttel kapcsolatos további fejleményekről is tájékoztatta portálunkat.
„A Nagykürtösi Regionális Fejlesztési Ügynökség által szervezett szerdai tanácskozás a Szlovákia és Magyarország közti határmetszési pontok létesítéséről szóló, 2012 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal megvalósuló üléssorozat újabb állomása volt. A mai értekezlet apropóját az adta, hogy november 3-án sikerült benyújtanunk az Õrhalom-Ipolyvarbó közti Ipoly-híd építését támogató INTERREG V-A SKHU határon átnyúló pályázatunkat az I. számú prioritási tengelyben, amely a helyi kultúra és a természeti értékeink láthatóbbá tételére irányul. Abból indultunk ki, hogy a felépítendő Ipoly-híd nemcsak közlekedési funkciót teljesít majd, hanem óriási történelmi-kulturális értéket is jelenthet, s az épített örökségünk részévé válik. Az egész projekt értéke meghaladja a 4 millió eurót, mivel ez az összeg a híd és az odavezető utak építési költségein kívül több öko-turisztikai látványosság kialakítását is tartalmazza“ – mondta el a Hírek.sk-nak a nagykürtösi fejlesztési ügynökség igazgatója.
Az adott térségben rendkívül fontos a hídépítés, mert, aki ismeri az Ipoly folyó mentét, tudja, hogy ez a térség nagyon sok kulturális és turisztikai látványossággal rendelkezik, de a kapcsolódó szolgáltatások színvonala nem megfelelő. "Szükség van azok átfogó programcsomagba foglalására, hiszen az Ipoly mente madárvédelmi területnek számít, ahol számtalan természeti érték található. Azok között a határ mindkét oldalán olyanok is akadnak, amelyekről még a helyi lakosság sem tud. Ezért a magyarországi oldalon kialakítanánk egy ökoturisztikai központot, amely egyúttal víziturisztikai kiindulópont is lehetne. A szlovákiai oldalon pedig az élő tájház mellett az Ipoly-hidak történetét bemutató létesítményt is létrehoznánk, amely a régmúlt időket is közelebb hozná az érdeklődőkhöz“.
A pályázat többpartneres, tehát ahhoz a nagykürtösi ügynökségen kívül Ipolyvarbó önkormányzata, Magyarországon pedig a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség, Õrhalom önkormányzata és ezen kívül az ipolyvarbói híd megépítését is biztosító Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. valamint a Vízi-Lovas Nonprofit Kft. is csatlakozott.
„A mai egyeztetésen a pályázatot benyújtókon és a majdani építőn kívül Besztercebánya (Banská Bystrica) megye, a magyar külügyminisztérium, Magyarország pozsonyi nagykövetsége, továbbá a szlovák közlekedési, építésügyi és régiófejlesztési minisztérium képviselője is részt vett. A későbbiekben majd a megye biztosítaná a híd karbantartását. Azt már tudjuk, hogy közös pályázatunkat az illetékesek befogadták és nyilvántartásba vették, majd 2017 januárjában érkeznek be az első hiánypótlási felszólítási kérvények. Jelenleg a híd tervdokumentációját és engedélyeztetését készítjük elő, hogy azt pozitív döntés esetén mielőbb be tudjuk nyújtani. Bár az engedélyeztetési folyamat mindkét országban kissé másként működik, de a mai tanácskozás után leszögezhető: pozitív elbírálás esetén a híd építését 2018-ban kezdenénk el és 2019-ben fejeznénk be“ – vázolta a tervezett menetrendet Lőrincz Mária.
A schengeni határok megnyitása után több határ menti településen építettek az átkelést megkönnyítő átmeneti fahidakat.
„Amikor egy-egy tavaszi folyóáradás során tönkrementek ezek a hidak, Ipolyvarbón és Ipolyhídvégen a helyi lakosság azt mindig újraépítette, de mindkét településen mielőbbi korszerűbb Ipoly-hídra lenne szükség. Természetesen, a szintén kívánatos ipolyhídvégi hídépítésről is szó esett a mai tanácskozáson. Nem szeretnénk, ha az Ipoly-hidak építése valamiféle versengésbe menne át, ezért a hídterveket párhuzamosan készítjük elő. Nagyon fontos az, hogy mire pár hónap múlva újabb pályázati lehetőség adódik, amely kapcsán az Ipolyhídvég-Drégelypalánk közti Ipoly-hídhoz is igényelhetnénk uniós támogatást, és több tapasztalat birtokában még ügyesebben tudjuk majd előkészíteni az ahhoz szükséges anyagokat“ – fejtette ki az igazgató.
Végül leszögezte: a tanácskozók a további határmetszési pontok kialakítását, illetve más fejlesztési elképzelések megvalósulását sem zárták ki, azokhoz azonban még több előkészítő tárgyalásra lesz szükség.
