Az állampolgársági törvény elutasításával a Most-Híd ismét leleplezte magát
A Meèiar-féle amnesztia hatályon kívül helyezését illetően sem volt egyetértés a koalíciós partnerek között, a Most-Híd négy képviselője - köztük Bugár is - mégis megszavazta a javaslatot. Az állampolgársági törvényt pedig nem, miért? A kettő között semmi különbség.
Egy apró eltérés mégiscsak akad: az amnesztia Meèiaré volt, az állampolgárság megtagadása Fico kormányáé. Nem kellene Ficót fölöslegesen felbosszantani - mondhatnák a Most-Híd parlamenti frakció tagjai.
Korábban a Most-Híd alkotmánybíróságra adta az állampolgársági törvényt. Ma az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD), a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) és a #Háló (#Sie) kormánykoalíció tagjaként egyetlen képviselőjük sem támogatta a jogszabály módosítását. Miközben a korábbi törekvéseikhez képest semmi sem változott.
Már csak azért sem, mert az állampolgársági törvényt illetően sosem volt és valószínűleg sosem lesz meg az egyetértés, hasonlóképpen, mint az ellenzék soraiban, tehát teljesen egyértelmű volt: a javaslat nem megy át. A Most-Hídnak éppen emiatt kellett volna szavaznia. A koalíció többi tagját semmi módon nem ijeszthették volna meg, a Most-Híd viszont megmutathatta volna szavazóinak, hogy valóban kitart álláspontja mellett.
Bugár a koalíciós megállapodásra hivatkozik, miszerint a pártok ígéretet tettek, hogy a koalíció pártjai "az ellenzékkel összefogva egyetlen koalíciós partner rovására sem juttathatják érvényre saját érdekeit." Más szóval: semmiféle átverés. Csakhogy: a módosítás megszavazása egyetlen koalíciós partner számára sem jelentett volna hátrányt, ugyanis teljesen egyértelmű volt, hogy a javaslat nem megy át. Ugyanúgy, mint az amnesztia esetében. Az amnesztia esetében nem sértette a koalíciós szerződést, az állampolgársági törvény esetében igen?
A választ arra, miért nem támogatta a Most-Híd az állampolgársági törvény elfogadását, maga Bugár Béla adta meg: a jogszabály megszavazása esetén nem mentek volna át a Most-Híd egyéb kézzelfoghatóan fontos dolgai, mint például a kisebbségi kultúra támogatása. Hogy értsük: a kisebbségi kultúrák támogatását érintő pénzalapról van szó, vagyis egy olyan pénzalapról, amin keresztül milliók vándorolhatnak a Most-Híd háza tájára. Egyet kell értenünk Bugárral : ez valóbban kézzelfogható.
A kettős állampolgárság viszont - Bugár szerint - "főként érzelmi" kérdés. Miután a kettős állampolgárságot érintő jogszabályt a múltban a Most-Híd jelentősen bírálta, sőt alkotmánybíróságra is adta, igazán kevesen számoltak ekkora cinizmussal.
Hirtelen egész más hangot ütöttek meg. Politikai magatartásukat gyakorlatilag árú tárgyává tették, a szavak pedig a politikai alibizmus zűrzavarában értéküket vesztették.
Bugár és társai az állampolgársági törvény kapcsán semmiképpen sem hivatkozhatnak a koalíciós megállapodásra, ugyanis a "meèiari amnesztia" elleni szavazást követően az érvelés nem állja meg a helyét.
