Az Alkotmánybíróság megvizsgálja a rendelői illetékeket
A márciusban elfogadott módosítást az Alkotmánybíróságon támadta meg Andrej Kiska államfő. Azon javaslatát, hogy vizsgálják meg a törvénymódosítás és az alkotmány közti összhangot, elfogadta az Alkotmánybíróság, amely azonban nem állította le a vitás rendelet hatályosságát.
A módosítás szerint már nem kérhetők illetékek olyan adminisztratív műveletekért, mint a vény kiírása vagy a munkahelyi hiányzás orvos általi igazolása. Ugyancsak lecsengett a konkrét időpontra történő berendelésért kérhető illetéknek is.
Kiska úgy véli, hogy ez a módosítás ellentétes a páciensek jogainak védelmével, amit az alkotmány szavatol nekik. „A törvény nem védte meg az embereket az illetékektől, ellenkezőleg, az illetékek újabb hullámát indította el. A törvény által tiltott illetékek helyett az egészségügyi ellátást nyújtók másféle térítésekkel is előrukkolnak, és sajnos, le kell szögeznem azt, hogy némely kapcsán a normális ember esze megáll” – nyilatkozta Kiska szeptember 18-án, röviddel az Alkotmánybírósági beadvány benyújtása előtt.
Ellenben az alkotmánybíróság szerdán elutasította Kiska elnök arra irányuló javaslatát, hogy az alkotmányt az alkotmánybírák államfő általi kinevezésére vonatkozó jogkör szempontjából értelmezze. Ezt azon viták miatt kérte, amelyeket az váltott ki, hogy nem volt hajlandó kinevezni az alkotmánybíró-jelölteket.
Kiska azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság plénuma szüntesse meg azokat a kételyeket, amelyek a III. szenátus 2015. március 17-i szóbeli kijelentése és az utólagos, azaz két hónappal későbbi írott indoklás közti ellentét miatt keletkeztek. Szerdai zártkörű ülésén az Alkotmánybíróság úgy határozott, hogy „a Szlovák Köztársaság elnökének javaslatát elutasítja”, döntése okát azonban nem hozta nyilvánosságra. Anna Panèurová alkotmánybírósági szóvivő elmondta, hogy a határozatot teljes terjedelmében közzéteszi a következő napokban.
Az államfőnek tavaly hat parlament által jóváhagyott jelölt közül hármat kellett volna alkotmánybírává kineveznie. Kiska azonban csak Jana Baricovát nevezte ki, mert a többi jelölt estében úgy vélte, bár teljesítik a törvény által megszabott kritériumokat, de véleménye szerint nem rendelkeztek megfelelő képesítéssel és az alkotmányjog iránti mély elkötelezettséggel. A sikertelen jelöltek később panaszukkal az Alkotmánybírósághoz fordultak.
A III. szenátus három panaszos, Eva Fulcová, Juraj Sopoliga és Miroslav Duriš ügyében úgy döntött, hogy az államfő megsértette a választott és más köztisztségekhez egyforma feltételek közti hozzáférésre vonatkozó alapvető jogukat. A másik két elutasított jelölt, Ján Bernát és Imrich Volkai esetében a II. szenátus határozott volna, ám végül mindketten visszavonták a panaszukat.
