Az Alkotmánybíróság elé kerül a bírák átvilágítása
„A Bírói Tanács még nem küldheti el a beadványt, mert a törvény szeptember 1-jén lép hatályba. Feltételezzük, hogy szeptember 1-jén elküldjük, hiszen már elkészült” – erősítette meg Ján Vanko. Arról nem tett említést, hogy mely kulcsfontosságú dolgokat kifogásolta a tanács. Hozzátette: a bírák általános átvilágításával kapcsolatos alkotmánymódosítás előzetes hatályon kívül helyezését is kérik a beadványban.
Tomáš Borec igazságügy-miniszter úgy gondolja, a bírák ellenőrzésének rendszere megfelelően van beállítva, de nem zárta ki, hogy az Alkotmánybíróságnak erről más lesz a véleménye.
Több bíró attól tart, hogy az átvilágítás során róluk szerzett információkat felhasználhatják ellenük, továbbá az igazságszolgáltatás függetlenségét féltik. Az ellenőrzéssel kapcsolatban az 1400 hazai bíró közül július közepén 660-an foglaltak el elutasító álláspontot. Ennek egyik kezdeményezője, Katarína Javorèíková elmondta: a bírák átvilágítása veszélyes dolog, mert feltételezi a bűnösséget, emellett a személyes adatok védelme nélkül végezhetik el az ellenőrzéseket. Javorèíková hozzátette, hogy a szelektív átvilágításokat nem ellenzi.
Az igazságügyi minisztérium szerint az ellenőrzésekre azért van szükség, hogy megszabaduljanak azoktól a bíráktól, akiknek a vagyona bizonyíthatóan meghaladja a jövedelmüket, akik korrupt módon viselkednek, illetve alkohol- vagy drogfüggők. Az átvilágítások a Nemzetbiztonsági Hivatal hatáskörébe tartoznak, a végleges döntést azonban a Bírói Tanács hozná, s ezt az Alkotmánybíróság is felülvizsgálhatná. A bírói átvilágításokat is tartalmazó alkotmánymódosítás szeptember 1-jén lép hatályba.
