Az 1946-48 közti kitelepítésekre és deportálásokra emlékeztek Révkomáromban
1946.II.27-én Budapesten írták alá a cseh-magyar lakosságcsere-egyezményt, amelynek értelmében a két ország áttelepítés révén kívánta rendezni a II. világháború után ismételten felmerülő kisebbségi kérdést.
A szombati konferencián Feszty Zsolt főszervező megnyitó beszéde után Andreas Schmalcz, a Szudétanémetek Szövetségének képviselője a Beneš-dekrétumok német kárvallotjairól szólt. Hangsúlyozta, hogy sokuk számára a bocsánatkérés is erkölcsi elégtételnek számítana, de emellett szükség lenne a vagyonukat vesztett áldozatok illetve utódaik mielőbbi anyagi kárpótlására is! A délvidéki Adáról érkezett Csonka Áron a szerb kárpótlási törvényről és a délvidéki magyarok rehabilitációjáról beszélt. Keszegh Tünde révkomáromi jogász „Jogi lépések, lehetőségek Szlovákiában és az EU-ban” címmel tartott előadást. Sajnos, Szesztay Ádám, a Magyar Külügyminisztérium főosztályvezetője nem tudott megjelenni a tanácskozáson, így a magyar külügy lehetőségeiről szóló előadása elmaradt.
Nagy várakozás előzte meg Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselőjének és Juhász Imrének, a Független Rendészeti Panasztestület elnökének előadását, akik január 12-én petíciót adtak át Brüsszelben az Európai Parlament illetékes bizottságának, a Beneš-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen tiltakozva. Véleményük szerint a dekrétumok egy része, illetve az azok érinthetetlenségét kimondó, 2007-es megerősítő jogszabály az uniós alapszerződésbe és az alapjogi chartába ütközik, ezért szeretnék elérni, hogy az Európai Unióban kerüljön napirendre a kérdés. Kérik, hogy "az Európai Parlament tűzze napirendre a Beneš-dekrétumok, a Szlovák Nemzeti Tanács és egyéb (cseh)szlovák hivatalos szervek által a kérdéses időszakban alkotott - a magyar és német kisebbséget súlyosan diszkrimináló - jogszabályok ügyét. Ennek során vizsgálja meg azok európai uniós jogrendszerrel való összeegyeztethetőségét." Fontosnak tarják azt is, hogy Szlovákia helyezze hatályon kívül az érintett jogszabályokat. Annak elérését is kérik, hogy "ezen jogszabályok, illetve a hatályban nem lévők miatti joggyakorlat, a Szlovákia (a volt Csehszlovák Köztársaság alkotórésze), illetve a volt csehszlovák állam által elkövetett bűnök vonatkozásában ... kövessék meg a szlovákiai magyarságot és németséget, illetve fizessenek méltányos kártérítést számukra a vagyonelkobzások és a lelki megpróbáltatások miatt".
Akciójukkal arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy a Beneš-dekrétumok ügyében folyamatosan nem történik semmi, holott az említett szlovák jogszabályban tényként kezelt megállapítások ellentétben állnak az uniós emberi jogi alapnormákkal ". Erminia Mazzoni, az EP petíciós bizottságának elnöke a beadvány átvételekor jelezte, hogy az EP - az Európai Bizottság bevonásával - először azt vizsgálja, hogy helyt ad-e a téma megtárgyalásának, felülvizsgálásának. Hozzávetőleg 3-6 hónap alatt dőlhet el, hogy napirendre veszik-e a petíciót.
Juhász portálunknak hangsúlyozta: „A révkomáromi rendezvény elsődleges pozitívuma, hogy eloszlassa a magyar és szlovák társadalomban is meglevő, e témával kapcsolatos tévhiteket. Sokan ugyanis a szlovák és cseh államiságot fenyegető veszélyeket látnak a diszkriminatív Beneš-dekrétumok emlegetésében. Eközben a bűnösök továbbra is büntetlenek, pedig az emberiség elleni bűntettek sosem évülhetnek el, s az áldozatok erkölcsi-anyagi kárpótlásáról sem szabad megfeledkezni! Alaposan át kell gondolni az eddigi merev álláspontokat, és ki kell várni egy jelenleginél kedvezőbb történelmi helyzetet! A szlovák félnek sem kellene úgy tenni, mintha ez ügyben már minden rendben lenne -- nem szabadna a felvidéki magyarságot idegen testként kezelnie az épülő szlovák nemzetállamban! Ám a magyarságnak is a mostaninál egyöntetűbben kellene kiállni e kérdéskörben, ha elfogadható megoldásra akarnak jutni!”.
