2014. január 23., 17:53

Államfőválasztás: nem törvényszerű, hogy Fico győzzön

POZSONY. Miután a Focus közvélemény-kutató ügynökség nyilvánosságra hozta az államfőválasztással kapcsolatos januári felmérése eredményeit, több politológus egyhangúlag állítja: bizonyára meg kell majd tartani a köztársasági elnökválasztás második fordulóját is. Javában folynak az esélylatolgatások, hogy a március 29-i körben kivel száll majd ringbe Robert Fico jelenlegi kormányfő.

A Focus által a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) számára január 15. és 20. között készített közvélemény-kutatás szerint Robert Fico kormányfő, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke a szavazatok 40 százalékát szerezné meg. Ezzel magabiztosan bejutna a második fordulóba. Andrej Kiska magánvállalkozó, a Jó angyal jótékonysági szervezet megalapítója áll a második helyen a szavazatok 13 százalékával. Nem sokkal lemaradva követi Milan Kòažko, a bársonyos forradalom egyik vezéralakja, akire a megkérdezettek 11,8 százaléka adná voksát – olvasható a Webnoviny.sk portálon.

„Fico a vártnál rosszabb eredményt ért el, a 40 százalék nem dicsekvésre méltó. Mindenesetre ez azt jelentené, hogy sor kerül a második körre” – értékelte a felmérést Miroslav Kusý politológus.

Grigorij Mesežnikov úgy véli, már most egyértelmű, hogy Robert Fico bekerül a második fordulóba. „Továbbra is van esélye arra, hogy köztársasági elnökké válasszák őt, de ez nem 100 százalékos“ – nyilatkozta a politológus a SITA hírügynökségnek. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a Focus által közzétett eredmények még nem tükrözik a jelöltek választási kampány során kifejtendő aktivitását, amivel egymás esélyeit is befolyásolják majd.

A szakemberek egyáltalán nem lepődtek meg azon, hogy a Kiska-Kòažko kettős a politikai pártok jelöltjeinél jobb eredményt ért el a felmérésben. Kusý erre az előzetes eredményre számított, ugyanis mindkét jelölt esélyes, folyamatosan az élbolyban vannak. A szakember a felmérésben 10 százalék alatti eredményt elérő jelölteket nem tartja érdekesnek.

A közvélemény-kutatás alapján a 4. helyet Pavol Hrušovský szerezné meg 8,2 százalékkal, az 5. helyet pedig Radoslav Procházka 7,2 százalékkal. A válaszadók 5,5 százaléka szavazna bizalmat az egyetlen női államfőjelöltnek, Helena Mezenskának. Õt Bárdos Gyula, az első magyar nemzetiségű elnökjelölt követné 5,3 százalékkal, majd Ján Èarnogurský következne 4,3 százalékkal. A többi jelölt, Viliam Fischer, Peter Osuský, Jozef Šimko, Jozef Behýl, Ján Jurišta, Stanislav Martinèko és Milan Melník 2 százalék alatti eredményt érne el.

Mesežnikov azt gondolja, hogy az elnökválasztás végeredményét nagymértékben befolyásolja majd a személyiségi tényező. Szerinte a politikai támogatás fontos, de sok múlik azon, melyik párttól érkezik. Úgy véli, a második fordulóba Fico mellett Kiska, Kòažko, Hrušovský vagy Procházka kerülhet be, ám szerinte az első két jelölt esélyei a legnagyobbak. A szakember szerint mindketten továbbjuthatnak, de kérdéses, hogy ott meg tudják-e szólítani a választókat.

Mindkét politológus elképzelhetőnek tartja, hogy Fico kihívója győz a második körben. Ez esetben ugyanis az ellenzék, illetve a kormányfő bírálói valószínűleg az ellenzéki jelöltre adnák voksukat – fejtette ki Kusý. Hozzáfűzte: hasonló helyzet alakulhatna ki, mint a 2004-es államfőválasztás során, amikor a polgároknak Vladimír Meèiar és Ivan Gašparoviè közül kellett választaniuk. A politológus szerint az emberek talán ez alkalommal is „a kisebb rosszat választani“ elv alapján szavaznának.

Mesežnikov véleménye szerint a második kör végeredményét az is befolyásolja majd, hogy a jelöltek addig hogyan viselkednek: nagyon szembekerülnek-e egymással, vagy inkább kezdettől fogva mindnyájan Fico ellen lépnek-e fel.

Öllös László politológus portálunknak elmondta: az az érzése, az idei államfőválasztáson az előzőnél kissé magasabb lesz a részvétel. „Elsősorban azért, mert azon a jelenlegi kormányfő is részt vesz, ami nagyon ráirányítja a figyelmet magára a köztársasági elnöki posztra is. A lakosság egy része talán nem is sejti, hogy most többről van szó, mint „csak“ államfőválasztásról. Az első elnökválasztáson, ami közvetlen választás volt, nagyon magas volt a részvétel. Az akkori kampányban a jelöltek egy része, köztük a győztes is, olyanokat ígért, amely ígéretek teljesítése nem is tartozott az államfő hatáskörébe. A következő választáson alaposan csökkent a részvétel, mert a közvélemény egy része rájött arra, hogy a különféle populista ígéretek az államfő által teljesíthetetlenek. Ez a továbbiakra is rányomta bélyegét. A legutóbbi egy kiélezett államfőválasztás volt, mert már bizonyos mértékig a politikai rendszert is érintette az, hogy majd kit választanak meg. A mostani is az lesz, hiszen az a tény, hogy azon a kormányfő is indul, sokakat elgondolkodtathat e szavazás fontosságáról“ – fejtette ki.

A felvidéki magyar politológus szerint elsősorban a választási kampánytól függ majd, hogy Robert Fico az első körben a Focus felmérésben előre jelzett 40 százaléknál jobb vagy gyengébb eredményt ér-e majd el. „Ha a kampány során olyan érvek merülnek fel, amelyeket a lakosság ingadozó része fontosaknak tart, akkor ilyen-olyan irányba megváltozhat ez a szám. Ugyanez érvényes a többi jelölt eddig előrejelzett eredményeire is. Akadt már a múltban olyan jelölt, aki például a televíziós viták során leégett, aminek következtében a saját, korábban biztosnak vélt választói is elpároltak tőle“ – magyarázta.

Öllös úgy véli, az első fordulóban bizonyára Fico éri el a legjobb eredményt, de egyáltalán nem törvényszerű, hogy a második körben is győzzön. „Az, hogy a 2. kört megnyeri-e majd, attól függ, hogy olyan jelölt kerül-e be a március 29-én zajló fordulóba, akire az összes többi jelölt választói hajlandóak lesznek szavazni. Ez igazából annak a függvénye, hogy azokon a tárgyalásokon, amelyek a 2. forduló előtt megkezdődnek, az oda bekerülő jelöltek, illetve a mögöttük álló támogatók közül ki mire hajlandó. Arra vigyáznunk kell, hogy a választók nem követik feltétlenül vakon jelöltjük ajánlását. Az, hogy valamelyik 2. körbe be nem kerülő jelölt megtámogatja-e az oda bejutó egyik jelöltet, nem jelenti automatikusan azt, hogy a választói is vele tartanak. Csak akkor mennek vele, hogyha azokat a kulcsfontosságú ígéreteket teljesíti, amelyek miatt a 2. fordulóba be nem kerülő jelöltet választották. Továbbá akkor, ha nincsenek egyéb olyan céljai, amelyek ezeket a választópolgárokat elriasztanák” – folytatta az esélylatolgatást a politológus. „Ez egy nagyon bonyolult játék. Ha sokak számára megfelelő jelölt kerül be, akkor nem feltétlenül törvényszerű, hogy a jelenlegi kormányfő győzzön. Akkor akár vereséget is szenvedhet“ – fűzte hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy Fico esetleges veresége esetén a felvidéki magyarságnak Kiska vagy Kòažko győzelme lenne-e előnyösebb, Öllös hangsúlyozta: egy dolgot mindenképp le lehet szögezni, a szlovákiai magyaroknak Kiskával eddig még nem volt problémájuk. „Nem látható pontosan, hogy ő milyen értékrendet képvisel a kisebbségek vonatkozásban. Kòažkoval már volt problémánk, de az már más lapra tartozik, hogy most is lenne-e. Egy biztos: én egyik jelölt mellett sem kívánok kampányolni“ – közölte.

A szakember elmondta, hogy pozitívnak tartja a Bárdos Gyula, Szlovákia első magyar államfőjelöltje által a Focus felmérésében elért 5,3 százalékos eredményt. „Ez az első eredmény abszolút pozitívan értékelhető, hisz a kampány még csak most kezdődik. Ha Bárdos jelölése már több hónappal ezelőtt eldőlt volna, akkor ezt akár egy stabil számnak is tekinthetnénk. Mivel azonban új jelölésről van szó, a felmérésben résztvevőkhöz talán még el sem jutott, hogy ő valójában mit is képvisel. Leszögezhető: indulásnak ez jó eredmény“ – hangsúlyozta.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.