Államfőválasztás: lehetetlen a győzelem az első fordulóban?
A probléma az alkotmányban keresendő: a győztesnek nem csupán a leadott szavazatok, hanem a jogosult választópolgárok voksainak felét kell megszereznie. Az alkotmányjogászok egyetértenek abban, hogy ez gyakorlatilag szinte teljesíthetetlen feltétel – írja az Aktuálne.sk portál.
Szlovákiában jelenleg több mint 4 millió választásra jogosult polgár él. Ahhoz, hogy egy jelölt az első körben győzzön, a választópolgárok felének a voksait és még legalább egy érvényes szavazatot kellene szereznie. „Ennyi ember azonban el sem jön az egész első fordulóra, nemhogy egyetlen jelöltre adná a voksát” – mutatott rá Marián Giba alkotmányjogász, a Komenský Egyetem alkotmányjogi tanszékének titkára. Egyúttal elutasította egyes politikusok azon értelmezését, miszerint az alkotmány vonatkozó fejezete csak az urnákhoz járuló polgárokról szól.
Giba emlékeztetett, hogy a köztársaságielnök-választásról szóló szakasz az 1999-ben végrehajtott módosítás során kerültek be az alaptörvénybe. Az említett feltételt a külföldi jogszabályokkal összehasonlítva ugyan szokatlannak tartja, másrészt a szigorú szabályok éppen azt szavatolják, hogy az első fordulóban ne a választópolgárok kisebb hányada válassza meg az államfőt.
Peter Kresák alkotmányjogász is Gibához hasonlóképpen értelmezi az Alkotmány vitás részét. Kresák volt a 15 évvel ezelőtti törvénymódosítás egyik szerzője és beterjesztője. „Terminológiai szempontból rendben van, csupán Procházka úr különleges értelmezése ébreszt kétségeket” – hangsúlyozta. Ezzel Radoslav Procházka független parlamenti képviselő, jelenlegi államfőjelölt 2008-as kijelentésére célzott, amely szerint a „többséget az érvényes szavazatokból kell kiszámolni, és csak azok érvényesek, amelyeket leadtak“.
Ivan Šimko, a törvénymódosítás másik társszerzője is elismerte az Aktuálne.sk-nak, hogy hiányosságok vannak a törvény szövegében. „A megfogalmazás nem tökéletes, véleményem szerint több értelmezést is lehetővé tesz” – mondta. Hozzáfűzte: a jogszabály többi szerzőjével, Pavol Hrušovskýval, Ladislav Orosszal és Peter Kresákkal együtt fő szempontnak azt tekintették, hogy a közvetlen államfőválasztásról szóló fejezet bekerüljön az Alkotmányba, miközben az említett részletnek kevesebb figyelmet szenteltek.
Šimko szerint a kérdésben az Alkotmánybíróságnak kellene döntenie. Martin Klus politológus azonban éppen ettől tart. Leszögezte: nem lepődne meg azon, ha a testület ez ügyben villámgyorsan Robert Fico kormányfő javára döntene. Úgy véli, előfordulhat, hogy a szociáldemokraták Robert Fico első körben aratandó győzelme esetén kitérnének a második forduló elől.
“Ez elsősorban akkor lenne érvényes, ha oda olyan vetélytárs jutna be, aki a saját oldalára állíthatja a társadalom nagyobb részét. A Smer például azt állíthatná, hogy ez a közpénzekkel való takarékoskodás érdekében történik” – fejtette ki Klus.
Kresák azonban kétségbe vonja az efféle stratégia esetleges sikerét. Ezzel összefüggésben megemlíti, hogy az Alkotmánybíróság tagjai között még mindig ott van Orosz, aki a módosítást előkészítette. Ezért azt gondolja, hogy a vitás szakasz értelmezése egyértelműen az erős kvórum eszméjét erősítené.
