Alkotmányossági aggályokat vet fel a műveltségi cenzus

Úgy véli, hogy a honatyák nem teljesen azt hagyták jóvá, amit az előterjesztők szorgalmaztak. A műveltségi cenzust javasló kormánypárti képviselők azonban leszögezték: minden rendben van.

Beblavý szerint a jóváhagyott választási törvényből az következik, hogy akár az a személy is polgármester lehet, aki a speciális, azaz kisegítő alapiskola elvégzése után egy évig speciális középiskolában tanult, de ezt a posztot nem töltheti be az, aki ugyan négy évig gimnáziumban tanult, ám valamilyen okból kifolyólag nem tudott leérettségizni.

A választási kódexeket előterjesztő belügyi tárca azonban azt állítja: a törvény nem részletezi azt, hogy milyen típusú műveltséggel kell rendelkezniük a megválasztott polgármestereknek. „Az iskolatörvény alapján csak a műveltség fokozatát határozza meg. A minisztérium a törvénymódosítással ugyanis nem tervezi specifikálni ezt a műveltséget“ – tette közzé a belügyi tárca sajtóosztálya.

Anton Martvoò kormánypárti képviselő kifejtette, hogy aki nem érettségizik le, az nem végezte el a gimnáziumot. Rámutatott az iskolatörvényre, amely a műveltséget bizonyító iratot is említi. „Valaki akár tíz évig is lehet a gimnázium első osztályában, s mindig megbukik majd. Beblavý úr érve célzatos, és csak félrevezet“ – jegyezte meg Martvoò, a polármesterek műveltségi szintjével kapcsolatos módosító javaslat egyik előterjesztője. Tehát a jóváhagyott választási kódex szerint a polgármester-jelöltnek középfokú végzettséggel és azt igazoló bizonyítvánnyal vagy más irattal kell rendelkeznie.

Az alkotmányjogászok azt mondják, hogy a polgármesterek műveltségi szenzusa legalábbis súrolja az alkotmányosság határát, vagy már túl is lépi azt. Martvoò képviselő azonban azt gondolja, hogy ez esetben alkotmányellenességről nem lehet beszélni. Az alkotmánybíróság szerint a választói jog valamilyen cenzussal történő korlátozására csak közérdek esetén kerülhet sor. Ha pedig a polgármester életről, egészségről, nagy vagyonnal történő gazdálkodásról dönt, akkor az a köz érdekében történik – véli a képviselő. Szerinte jelenleg már érvényben van az életkori cenzus, mivelhogy a polgármester-jelöltnek legalább 25, míg az államfő-jelöltnek legalább 40 évesnek kell lennie.

Marián Giba alkotmányjogász számára a műveltségről szóló feltétel alkotmányellenesnek tűnik. „Ezt csak úgy lehet megoldani, hogy a polgárok olyan jelöltet választanak meg, akinek meglesz a végzettsége“ – jelentette ki Giba. Szerinte a műveltségi cenzusok már a 19. században is léteztek, de felhagytak azokkal, mivel úgy ítélték meg, hogy ha a választások a bizalom kritériumára épülnek, akkor nem épülhetnek a szaktudás kritériumára. Giba azt sem látná jó megoldának, hogy a műveltségi feltételt az összes választható tisztség esetében bevezetnék. „Ha a demokrácia elméletéből indulunk ki, akkor a közvetlenül választott tisztségeket a bizalom alapján mindenki betöltheti, így a műveltségi feltétel az összes választott tisztség esetében egyformán problematikusnak bizonyulna“ – tette hozzá a jogász.