Alapiskolai beíratás: a Kerekasztal is munkálkodik a felvidéki magyar oktatás érdekében

„A szlovák iskola a szlovák anyanyelvű gyermekeknek ad jó érvényesülési esélyeket, a magyar iskola pedig a magyar anyanyelvű gyermekeknek, ezért a civil szervezeteket összefogó Kerekasztal számára fontos, hogy előmozdítsa a magyar oktatás ügyét“ – olvasható a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala facebookos oldalán. Az alapiskolai beiratkozások előtt és alatt mi mindennel járultak-járulnak hozzá ezen ügy előmozdításához?

Bár a Kerekasztal az alapiskolai beiratkozás kapcsán korábban nem foglalkozott oktatási témákkal, ebben a tanévben egy hosszú távú programba kezdett. Prioritásunknak tartottuk egy olyan aktivistahálózat kialakítását, amely a későbbiekben is felhasználható lesz arra, hogy helyi szinten maximalizálni lehessen a magyar tannyelvű alapiskolát választó kicsik számát. A hálózatnak civil aktivisták, helyi befolyással bíró személyiségek és különféle szervezetek is a részesei lehetnek. Ebben a tanévben ez a projekt még csak „próbaüzemben“ futott, azaz kialakulóban van ez a hálózat, aminek a tevékenységét személyes aktivitásunkkal erősítettük, ám további bővítésre szorul. Mi tagadás, nem könnyű feladat megtalálni a Kerekasztallal ilyen szinten együttműködni kívánó egyéneket. A későbbiekben belső körben ki akarjuk értékelni „első fecskéink“ munkájának hatékonyságát, és eldöntjük, hogy a jövőben hol lesz érdemes ilyen jellegű tevékenységet végeznünk. Számokkal alátámasztva mutatjuk majd ki azt, hogy egy-egy helyi program hatására milyen mértékben emelkedik a magyar iskolát választók száma. Egyelőre vegyes tapasztalatokról számolhatnék be, de még korainak tartom a konkrétumok közzétételét. Persze a jövőben különféle fórumokon szívesen nyilvánosságra hozzuk majd a kezdeményezéseinkkel kapcsolatos tapasztalatainkat. 

Dr. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke korábban portálunknak elmondta, hogy már sok éve együttműködnek a felvidéki partnerszervezetüknek számító ún. célalapokkal, azaz olyan polgári társulásokkal, amelyek tagsága a magyar ügyek érdekében munkálkodó személyeket foglal magába. Szlovákia-szerte jelenleg 25, egész Dél-Szlovákiát behálózó célalapuk van, amelyek munkatársai egyebek mellett a beiratkozási programjuk megvalósítását támogatják. Talán a jövőben a Kerekasztalnak is érdemes lenne együttműködnie a célalapokkal.

Jó kapcsolatban vagyunk a Rákóczi Szövetséggel, amely az alapiskolai beiratkozások kapcsán már hosszú ideje irigylésre méltó, sikeres munkát végez. Mi azonban annak áldásos tevékenységét kiegészítve, a saját hálózatunkon keresztül, elsősorban a Kerekasztal struktúráira építve, célzott üzenettel szeretnénk eljutni azokhoz a civil aktivistákhoz, akikhez esetleg a Rákóczi Szövetség eddig valamilyen okból kifolyólag nem tudott eljutni. Bízom abban, hogy sikerül majd kialakítanunk egy hosszú távon is sikeresen működő saját hálózatot, amelyhez nem csak szervezeti tagok, hanem például véleményformáló helyi közéleti személyiségek is csatlakozhatnának. Ilyen tekintetben vélhetően minden településen más-más a helyzet és a felhozatal. Szívesen együttműködünk polgármesterekkel, pedagógusokkal, lelkészekkel, papokkal és további egyéniségekkel, akiknek a szavára adnak a tétova, időnként elbizonytalanodó szülők. Szeretnénk elérni, hogy bizonyos idő után aktivistáink képesek legyenek majd önállóan munkálkodni a magyar tannyelvű alapiskolák elsős létszámának növelése érdekében.    

Akárcsak a Via Nova Ifjúsági Csoport, úgy a Kerekasztal is készített egy beiratkozási kisfilmet (A siker titka a magyar iskola!), amely nagy nézettségnek örvend...

A nyilvánosság számára a beiratkozás kapcsán a leginkább észrevehető aktivitásunknak egy videófilm készítése tűnhetett. Ebben a kisfilmünkben igyekeztünk olyan szempontból megközelíteni a beiratkozás témakörét, ahogy arról a megszokottnál ritkábban beszélnek a szülők, illetve az képes volt új rétegeket is megszólítani. Azt akartuk elérni, hogy e kedves hangvételű kisfilmünket olyan szülők is megosszák, akik eddig nem tartoztak a különféle facebookos üzeneteket megosztogató személyek közé, valamint a tartalmának a hatására saját környezetükben kezdjenek el gondolkodni, beszélgetni, akár vitatkozni erről a témáról. Úgy az eddigi 76 ezer körüli megtekintés és a közel ezer megosztás számát, mint a reakciókat illetően sikeres kezdeményezésről számolhatok be. Leszögezném: filmünket nem másféle aktivitások ellenében, inkább azok kiegészítéseként készítettük. Tudatosítottuk, a szülőket elsősorban az motiválja, hogy saját gyermekeiket sikeres embereknek szeretnék látni. Sokak részéről a hazai magyar iskolarendszer megítélése olyan irányba mozdult el, mintha a szlovák nyelv megfelelő szintű elsajátítása lenne a későbbi siker és boldogulás egyetlen fokmérője és dimenziója. Szerintem ez helytelen megítélés, mert ekképp verseny alakulna ki, amit a magyar tannyelvű iskoláink az államnyelvűekkel szemben csak elveszthetnének. Hiszen a nyelvoktatás nem csupán módszer kérdése, hanem hatékonysága attól is függ, hogy a gyermek milyen környezetben, nyelvi közegben cseperedik fel. A nyelvtudás önmagában nem helyettesítheti a klasszikus ismereteket, illetve az élet dolgaihoz, azok között a tanuláshoz való hozzáállást, amire az igazán sikeres embereknek nemzetiségtől függetlenül szükségük van. Nagyon elterjedt a szlovák iskoláról az a tévhit, hogy szükségszerűen jobb érvényesülést ad a magyar anyanyelvű gyermekek számára is. Ez azonban szakmai érvekkel egyáltalán nem támasztható alá. Sőt, az ellenkezője valószínű, tehát, hogy a szlovák nyelvi környezet okozta nehézségek miatt a gyermek nagy eséllyel behozhatatlan lemaradást szenved.

Lehetőségük nyílik majd a jövőben arra, hogy esetleg különféle szakembereket is kivigyenek egy-egy térségbe, így a legrosszabb helyzetben levő szórvány- és peremvidékekre is, ahol előadásokat tartanának, illetve szaktanácsokkal szolgálnának a bizonytalankodó szülőknek, nagyszülőknek?

Hosszú távon majd biztosan ennek is lenne értelme. Ehhez azonban először az kell, hogy mindenütt megtaláljuk a vezéregyéniségeket, akik hajlandóak vinni a lángot, azaz teljesen működőképessé váljon az említett hálózatunk. Most még nem annyira erős, hogy elbírná a hasonló előadásokat. Hangsúlyoznám: az említett előadásokra majd olyan szülőknek kellene eljönniük, akik tényleg gondolkodnak az iskolaválasztáson, hiszen a magyar iskola mellett eleve elkötelezett szülőkre már nem kell befolyást gyakorolnunk. A klasszikus csatornákon keresztül éppen a bizonytalankodókhoz nagyon nehéz eljutni, mert ők a civil szervezetükben sem túl aktívak, nem nagyon fejtenek ki észrevehető társadalmi-kulturális tevékenységet, azaz kevésbé láthatóak, mint az aktív közéleti emberek. Persze, kitartó terepmunkával bizonyos időn belül azért ők is felfedezhetők.

Főként a határ menti településeken akadnak olyan magyar szülők, akik gyermekük későbbi jobb érvényesülése érdekében az általuk nívósabbnak tartott, közeli magyarországi általános iskolába íratják be utódjukat. Mi a véleménye erről a jelenségről? Talán őket is érdemes lenne meggyőzni arról, hogy inkább hazai magyar tannyelvű alapiskolát válasszanak csemetéik számára.

Azt gondolom, hogy nem tömeges jelenséggel állunk szemben, bár egy-egy határ menti felvidéki település alapiskolái számára ez némi problémát jelenthet. Ahhoz, hogy valaki átérezze, mit is jelent egy közösséghez tartozni, az is hozzátartozik, hogy az ismereteit felvidéki magyar iskolában gyarapítja. A magyarországi alapiskolába kerülő gyermek ugyan megtartja magyar identitását, de sajnos, a szlovákiai magyarság számára elveszik. Ha ugyanis valaki Magyarországon részesül alapfokú képzésben, akkor a további tanulmányait is az anyaországban folytatja majd, odaát próbál érvényesülni, tehát eleve csökkenti a felvidéki magyarok számát. A szülők feladata, hogy mindezt megmagyarázzák gyermekeiknek, és számukra megfontoltan válasszanak iskolát.